Múlt-kor.hu

Fellázadt alapítója ellen és ezzel megpecsételte sorsát Óbuda első egyeteme

Fellázadt alapítója ellen és ezzel megpecsételte sorsát Óbuda első egyeteme

2017. október 6. 11:25 MTI

622 éve, 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa az Óbudai Egyetem megalapításáról szóló bulláját. Az ország második egyetemének megalapítása történelmi jelentőségű volt, mert Óbudán úgynevezett „studium generale” jött létre, ami a középkori értelmezés szerint teljes jogú, művészeti, orvosi, jogi és teológiai fakultással működő egyetemet jelentett.

A keresztény Európában a kolostori és káptalani iskolákban folyó képzést a 11. századtól egy új oktatási forma, a városokban szerveződő egyetem megjelenése egészítette ki. A középkori egyetemek egy-egy magasabb fokú iskola köré tömörült, különböző nemzetiségű tanárok és tanulók közösségei voltak. Kiváltságaik jogi alapját csak a kor két fontos jogalkotójának, a pápának vagy a császárnak (királynak) a bullája, rendelete szentesíthette. A legrégebbi európai egyetemet 1088-ban az itáliai Bolognában alapították, 1150 körül ezt követte a párizsi, majd más nyugat-európai egyetemek létrehozása. A folyamat Közép-Európában a prágai egyetem 1348-as életre hívásával kezdődött el, majd 1364-ben Krakkóban, 1365-ben Bécsben folytatódott.

Az első magyar egyetem 1367. szeptember 1-jén jött létre, V. Orbán pápa ekkor hagyta jóvá Nagy Lajos királynak (uralkodott 1342-1382) a pécsi egyetem alapításáról szóló oklevelét. Az egyetem működéséről kevés dokumentum maradt fenn, csupán annyi tudható, hogy volt bölcseleti és jogi kara, de a teológiai kar felállítását a pápa nem engedélyezte, mert e kar működtetésének kiváltságát a bolognai egyetem élvezte. A pécsi univerzitás 20-25 évi fennállás után, 1390 körül szűnt meg, feltehetően azért, mert Lajos utódai alatt Pécs sokat veszített jelentőségéből.

Az országot felvirágoztató Nagy Lajos uralkodása második felében Budán kezdett nagy palotaépítésbe, s az 1387-ben trónra lépett Luxemburgi Zsigmond már a gyorsan fejlődő Budát tette meg birodalma központjának. Zsigmond a pécsi kudarc után az egyetemalapításhoz is új helyet keresett, a palotájához közeli Óbudát kívánta megtenni a felsőoktatás központjának. Kérésére IX. Bonifác pápa 1395. október 6-án adta ki az Universitas Budensis első alapítólevelét.

Az ország második egyetemének megalapítása történelmi jelentőségű volt, mert Óbudán úgynevezett „studium generale” jött létre, ami a középkori értelmezés szerint teljes jogú, művészeti, orvosi, jogi és teológiai fakultással működő egyetemet jelentett. (Arról már nincs adatunk, hogy az oktatás mind a négy fakultáson elkezdődött volna.) A pápai bulla a budai prépostság jövedelmeit szánta az egyetem ellátására, az intézmény kancellárjává Órévi (Szántói vagy Szántai) Lukács óbudai prépostot nevezte ki. Az egyetem vezetői azonban belekeveredhettek az 1402-ben kirobbant Zsigmond-ellenes felkelésbe, s az uralkodó ezután már nem támogatta működésüket, az egyetem 1403-ban bezárta kapuit.

Zsigmond a belviszályok elültével és a pápasággal való viszonya rendezését követően megpróbálkozott a közvetlen befolyása alatt álló magyar univerzitás újraalapításával. Kérésére 1410. augusztus 1-jén (a jóval később ellenpápának minősített) XXIII. János pápa aláírta az Óbudai Egyetem újjáalapítására vonatkozó bulláját, amely a Vatikáni Titkos Levéltár másolatában maradt fenn. Az egyetem címerét Ulrich von Richental krónikájának 1483. évi augsburgi kiadása őrizte meg nyomtatásban: a címer vágott pajzsán a felső, vörös mezőben zöld hármashalmon ezüst kettőskereszt nyugszik, az alsó, kék mezőben balról benyúló ezüst ingű kar kapcsos, barna kötésű, arany lapszélű, zárt könyvet tart.

Az egyetem négy klasszikus fakultással - teológia, kánon- és polgári jog, orvostudomány és szabad művészetek - működhetett, a nagy európai egyetemekkel azonos kiváltságokkal rendelkezett. Jelentőségét mutatja, hogy a középkori Európa legnagyobb diplomáciai eseményén, a nyugati egyházszakadás megszüntetésére 1414-ben összehívott konstanzi zsinaton népes küldöttséggel, hét delegátussal képviseltette magát, bár küldötteit - a zsinaton részt vevő klerikusok öt nemzetbe sorolása miatt - a német nációhoz tartozóként regisztrálták. Az egyetem ezúttal sem bizonyult életképesnek, s 1418 táján megszűnt. A mai főváros területén ezután három és fél évszázadig nem működött ilyen rangos oktatási intézmény, csak 1777-ben, az 1635-ben Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem Budára helyezésével kapott újra egyetemet. A mai Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégibb megszakítás nélkül működő felsőoktatási intézménye.

Óbudán napjainkban ismét működik egyetem. 2000-ben három főiskola (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Könnyűipari Műszaki Főiskola) összevonásával jött létre a Budapesti Műszaki Főiskola, amely az Országgyűlés határozata alapján 2010. január 1-jétől Óbudai Egyetem néven működik. Az intézmény az 1879-ben alapított Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola jogutódjának, valamint az 1410. augusztus 1-jén újjáalapított Óbudai Egyetem szellemi örökösének tekinti magát.

Fellázadt alapítója ellen és ezzel megpecsételte sorsát Óbuda első egyeteme

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. nyár: Szerelmes uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra