Múlt-kor.hu

Fellázadt alapítója ellen és ezzel megpecsételte sorsát Óbuda első egyeteme

Fellázadt alapítója ellen és ezzel megpecsételte sorsát Óbuda első egyeteme

Fellázadt alapítója ellen és ezzel megpecsételte sorsát Óbuda első egyeteme

622 éve, 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa az Óbudai Egyetem megalapításáról szóló bulláját. Az ország második egyetemének megalapítása történelmi jelentőségű volt, mert Óbudán úgynevezett „studium generale” jött létre, ami a középkori értelmezés szerint teljes jogú, művészeti, orvosi, jogi és teológiai fakultással működő egyetemet jelentett.

A keresztény Európában a kolostori és káptalani iskolákban folyó képzést a 11. századtól egy új oktatási forma, a városokban szerveződő egyetem megjelenése egészítette ki. A középkori egyetemek egy-egy magasabb fokú iskola köré tömörült, különböző nemzetiségű tanárok és tanulók közösségei voltak. Kiváltságaik jogi alapját csak a kor két fontos jogalkotójának, a pápának vagy a császárnak (királynak) a bullája, rendelete szentesíthette. A legrégebbi európai egyetemet 1088-ban az itáliai Bolognában alapították, 1150 körül ezt követte a párizsi, majd más nyugat-európai egyetemek létrehozása. A folyamat Közép-Európában a prágai egyetem 1348-as életre hívásával kezdődött el, majd 1364-ben Krakkóban, 1365-ben Bécsben folytatódott.

Az első magyar egyetem 1367. szeptember 1-jén jött létre, V. Orbán pápa ekkor hagyta jóvá Nagy Lajos királynak (uralkodott 1342-1382) a pécsi egyetem alapításáról szóló oklevelét. Az egyetem működéséről kevés dokumentum maradt fenn, csupán annyi tudható, hogy volt bölcseleti és jogi kara, de a teológiai kar felállítását a pápa nem engedélyezte, mert e kar működtetésének kiváltságát a bolognai egyetem élvezte. A pécsi univerzitás 20-25 évi fennállás után, 1390 körül szűnt meg, feltehetően azért, mert Lajos utódai alatt Pécs sokat veszített jelentőségéből.

Az országot felvirágoztató Nagy Lajos uralkodása második felében Budán kezdett nagy palotaépítésbe, s az 1387-ben trónra lépett Luxemburgi Zsigmond már a gyorsan fejlődő Budát tette meg birodalma központjának. Zsigmond a pécsi kudarc után az egyetemalapításhoz is új helyet keresett, a palotájához közeli Óbudát kívánta megtenni a felsőoktatás központjának. Kérésére IX. Bonifác pápa 1395. október 6-án adta ki az Universitas Budensis első alapítólevelét.

Az egyetem alapítását kezdeményező Luxemburgi Zsigmond és az arra engedélyt adó IX. Bonifác pápa

Az ország második egyetemének megalapítása történelmi jelentőségű volt, mert Óbudán úgynevezett „studium generale” jött létre, ami a középkori értelmezés szerint teljes jogú, művészeti, orvosi, jogi és teológiai fakultással működő egyetemet jelentett. (Arról már nincs adatunk, hogy az oktatás mind a négy fakultáson elkezdődött volna.) A pápai bulla a budai prépostság jövedelmeit szánta az egyetem ellátására, az intézmény kancellárjává Órévi (Szántói vagy Szántai) Lukács óbudai prépostot nevezte ki. Az egyetem vezetői azonban belekeveredhettek az 1402-ben kirobbant Zsigmond-ellenes felkelésbe, s az uralkodó ezután már nem támogatta működésüket, az egyetem 1403-ban bezárta kapuit.

Zsigmond a belviszályok elültével és a pápasággal való viszonya rendezését követően megpróbálkozott a közvetlen befolyása alatt álló magyar univerzitás újraalapításával. Kérésére 1410. augusztus 1-jén (a jóval később ellenpápának minősített) XXIII. János pápa aláírta az Óbudai Egyetem újjáalapítására vonatkozó bulláját, amely a Vatikáni Titkos Levéltár másolatában maradt fenn. Az egyetem címerét Ulrich von Richental krónikájának 1483. évi augsburgi kiadása őrizte meg nyomtatásban: a címer vágott pajzsán a felső, vörös mezőben zöld hármashalmon ezüst kettőskereszt nyugszik, az alsó, kék mezőben balról benyúló ezüst ingű kar kapcsos, barna kötésű, arany lapszélű, zárt könyvet tart.

Az egyetem négy klasszikus fakultással - teológia, kánon- és polgári jog, orvostudomány és szabad művészetek - működhetett, a nagy európai egyetemekkel azonos kiváltságokkal rendelkezett. Jelentőségét mutatja, hogy a középkori Európa legnagyobb diplomáciai eseményén, a nyugati egyházszakadás megszüntetésére 1414-ben összehívott konstanzi zsinaton népes küldöttséggel, hét delegátussal képviseltette magát, bár küldötteit - a zsinaton részt vevő klerikusok öt nemzetbe sorolása miatt - a német nációhoz tartozóként regisztrálták. Az egyetem ezúttal sem bizonyult életképesnek, s 1418 táján megszűnt. A mai főváros területén ezután három és fél évszázadig nem működött ilyen rangos oktatási intézmény, csak 1777-ben, az 1635-ben Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem Budára helyezésével kapott újra egyetemet. A mai Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégibb megszakítás nélkül működő felsőoktatási intézménye.

Óbudán napjainkban ismét működik egyetem. 2000-ben három főiskola (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Könnyűipari Műszaki Főiskola) összevonásával jött létre a Budapesti Műszaki Főiskola, amely az Országgyűlés határozata alapján 2010. január 1-jétől Óbudai Egyetem néven működik. Az intézmény az 1879-ben alapított Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola jogutódjának, valamint az 1410. augusztus 1-jén újjáalapított Óbudai Egyetem szellemi örökösének tekinti magát.

Fellázadt alapítója ellen és ezzel megpecsételte sorsát Óbuda első egyeteme

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Báló Edina, Czókos Gergő, Hajdu T. Tibor, Lados Tamás

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra