Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Ezúttal valóban Nagy Sándor apjára bukkanhattak

2015. július 21. 17:49

Hosszú évtizedek után végre sikerült azonosítani a legendás hadvezér, Nagy Sándor apja, II. Philipposz makedón király maradványait - állítja kutatók egy csoportja. Az új eredményekkel kapcsolatban szinte azonnal fellángolt a vita. Bár a régészek közül sokan üdvözölték az új kutatási eredményeket, mások azonban úgy gondolják, hogy ez a felfedezés sem fogja megoldani a kérdéssel kapcsolatban több mint négy évtizede folyó vitát.

<

A régészek 1970-ben tárták fel azt a Vergina városa melletti sírkomplexumot, amelyről szinte azonnal kiderült, hogy királyi sírhely. A kérdés már csak az volt, hogy mely uralkodók maradványai találhatók a lelőhelyen. A széles körben elfogadott nézet szerint a 3-as számú sírhelyen Nagy Sándor fia, IV. Alexandrosz makedón király nyugszik. A régészek egy része úgy gondolta, hogy 2-es számú - egy férfi és egy nő maradványait tartalmazó - sírban II. Philipposz és utolsó felesége, Kleopátra Eurüdiké nyugszik, míg mások amellett érveltek, hogy Nagy Sándor mostohafiához, III. Philipposzhoz, valamint feleségéhez, Eurüdikéhez köthetők az égett csontok. A vita egy idő után meglehetősen elfajult.

Antonisz Barciokasz, a Démokritosz Egyetem kutatója nemrég úgy döntött, hogy ahelyett, hogy a 2-es számú sírhelyben található csontokat vizsgálná meg újra, az 1-es sírban lévő maradványokra fókuszál. Kiderült, hogy az 1-es sírban talált férfi 180 centiméter magas volt, és a 40-es éveiben halt meg. A mellette fekvő, mintegy 165 centiméter magas nő 18 évesen hunyt el, míg a sírban talált gyermek - feltételezések szerint II. Philipposz és Kleopátra lánya - 1-3 hetesen vesztette életét. Ezek az adatok egybevágnak a házaspárról, valamint lányukról a történelmi forrásokból kinyerhető információkkal.

Ráadásul a sírban talált férfi bal combcsontja egybenőtt a sípcsontjával, és a térdízülete 79 fokos szögben elhajlott. A csonton talált lyuk alapján a kutatók feltételezik, hogy a sérülést egy lövedék - talán egy dárda vagy egy lándzsa - okozta. A feljegyzések szerint II. Philipposz lába i.e. 345-ben egy csata alatt valóban megsérült, és ezután egész életében sántított.

Barciokasznak szinte azonnal a makedón király sérülése jutott az eszébe, és elkezdett az erről beszámoló források után kutatni. Meg is találta Marcus Iunianus Iustinus római történetíró II. Philipposz sérülésével kapcsolatos feljegyzéseit. "Abban a pillanatban tudtam, hogy a csont csak Philipposzé lehet" - jelentette ki a kutató. A régészek feltételezése szerint II. Philipposz - bár nagy nehézségek árán - tudott járni, és talán lovagolni is képes volt, de egy csatában már rendkívül sebezhető lett volna. Barciokasz az eredmények alapján úgy gondolja, hogy a 2-es számú sírban minden bizonnyal III. Philipposz és felesége nyugszik.

Kérdés, hogy a kutatók között ezután kialakulhat-e konszenzus a kérdést illetően. Maria Liston, a Waterlooi Egyetem antropológusa szerint a térdsérülés elegendő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a kutatók kijelenthessék: II. Philipposz maradványait azonosították. Vannak azonban kutatók, akiket az új tanulmány egyelőre korántsem győzött meg. Theodore Antikasz, a thesszaloniki Arisztotelész Egyetem munkatársa azonban inkorrektnek nevezte az új eredményekről megjelentetett tanulmányt. Szerinte az 1-es sírban valójában nem egy férfi, egy nő és egy csecsemő, hanem két felnőtt, egy tinédzser, egy magzat, és három újszülött nyugszik. A lelőhelynél található múzeum, valamint az UNESCO is a 2-es számú sírt tekinti II. Philipposz sírhelyének.

További ellenérvként merülhet fel az ókori történetírók közmondásos megbízhatatlansága, ám Barciokasz szerint az, hogy Démoszthenész, II. Philipposz kortársa egyik írásában említést tett a király sérüléséről, elegendő bizonyíték arra, hogy az uralkodó valóban sántított. Egy háromszáz évvel később élt történetíró, Didümosz viszont a jobb lábon található sérülésről tett említést, míg a Barciokasz által vizsgált csontváz sérülése azonban a bal lábon található - magyarázta Miltiades Hacopulosz, a Nemzetközi Hellén Egyetem kutatója. Az új kutatás körül az elkövetkező hónapokban - és talán években - valószínűleg nem fognak lecsillapodni a kedélyek, de Barciokasz és csapata akár egy elhúzódó vitára is készen áll.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Ezúttal valóban Nagy Sándor apjára bukkanhattak

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra