Múlt-kor.hu

Ez volt 2015 hét legnagyobb régészeti szenzációja

Ez volt 2015 hét legnagyobb régészeti szenzációja

2015. december 29. 08:33

Régészeti felfedezések tekintetében a 2015-ös évben sem lehet okuk panaszra a történelem rajongóinak, így nem volt könnyű dolgunk, amikor kiválogattuk a legjelentősebbeket. A számtalan jelentős archeológiai hír közül szerintünk idén ez a hét (plusz egy) emelkedett ki a többi közül. 

A berettyóújfalui gepida temető

Májusban számoltunk be arról, hogy a Salisbury Régészeti Kft. a debreceni Déri Múzeum megbízásából Berettyóújfalunál kutató szakemberei Magyarországon egyedülálló, közel kétszáz sírból álló gepida temetőt találtak egy útépítést megelőző feltárás során. A hatalmas gepida leletanyaggal büszkélkedő temető megtalálása az elmúlt évek legnagyobb felfedezése ebből a korszakból. Bár a sírok többségét kirabolták, így is számos izgalmas lelet került elő a föld alól: a csontvázas sírokból a halottal eltemetett kardok, lándzsák, fibulák, övcsatok, csontfésűk, bordás csészék és edények láttak napvilágot. Kiemelkedő lelet egy díszes pajzsdudor, egy ún. umbo, amely az aranyozott díszítéséből ítélve valószínűleg egy magas rangú gepida harcosé lehetett. A gepida temető mellett avar lovas temetkezések, házra utaló nyomok és látványos – a neolitikumból származó – agyaglelőhelyek gazdagították a feltárást.

Csecsemőholttest a püspök múmiája alatt

Júniusban adtunk hírt az év talán legbizarrabb régészeti felfedezéséről. Kutatók egy csoportrja ugyanis egy koraszülött magzat földi maradványaira bukkant a 336 éve elhunyt Peder Winstrup svéd püspök koporsójának röntgenes vizsgálatakor a lundi katedrálisban. A püspök holtteste egyike Európa legjobb állapotban fennmaradt múmiáinak, annak ellenére, hogy a kutatás során kiderült, hogy a testet nem balzsamozták be, hanem természetes úton száradt ki. A múmia arcvonásai még mindig jelentős hasonlóságot mutatnak a korabeli portrékkal. A koraszülöttet minden kétséget kizáróan szándékosan rejtették el az 1679-ben, 74 éves korában elhunyt egyházi elöljáró teteme mellett. A baba a feltételezések szerint házasságon kívül született, ezért megszenteletlen földbe kellett volna temetni. Valaki azonban becsempészte Winstrup holtteste mellé a koraszülöttet, amelynek maradványai így megszentelt földbe kerültek.  

I. Géza sírhelye

I. Géza magyar király sírhelyére bukkanhattak rá a váci középkori templom feltárásán dolgozó régészek. Az ásatás vezetője, Batizi Zoltán augusztusban a Múlt-kor kérdésére elmondta, hogy teljes bizonyossággal nem állítható, hogy az Árpád-házi uralkodó temetkezési helyét találták meg, de minden bizonyíték ebbe az irányba mutat. Az ásatás során a sírgödörből emberi csontok is előkerültek, de kicsi a valószínűsége, hogy ezek I. Géza maradványai lennének. A nyugvóhelyet feltételezhetően már a tatárjáráskor kirabolták, ha azonban a sír csodával határos módon átvészelte volna a tatárok egyéves uralmát, a törökök már szinte bizonyosan megtalálták.A felfedezésről bővebben itt olvashat.

A Gilgames-eposz korábban ismeretlen részlete

Középiskolai olvasmányaiból – legalább homályosan – mindenki emlékszik a világ egyik legkorábbi irodalmi műveként számon tartott Gilgames-eposzra. Idén ősszel egy csempész és egy múzeum gyümölcsöző együttműködésének köszönhetően eddig nem ismert részletekre derült fény a valaha volt egyik legismertebb irodalmi alkotásával kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a 2011-ben az észak-iraki Szulejmánijja városának múzeuma által vásárolt 80-90 agyagtábla közül az egyik a Gilgames-eposz eddig nem ismert epizódjáról, Uruk királya, Gilgames, valamint barátja, Enkidu - a cédruserdőt őrző - Humbaba nevű szörnyeteg elleni támadásáról szól. Az agyagtábla húsz sorral gazdagította az ősi irodalmi alkotást.

Az érintetlen, gazdag etruszk sír

Számtalan alkalommal halljuk, hogy az éppen aktuális felfedezés lehet az elmúlt év/évtized/évszázad/évezred egyik legnagyobb szenzációja. Nemrégiben hasonló kijelentés hangzott el az Umbria tartománybeli Città delle Pieve mellett talált etruszk sírral kapcsolatban is (az olasz kutatók kijelentették, hogy ez lehet a közelmúlt egyik legnagyobb régészeti felfedezése), és ezúttal egyetérthetünk az értékeléssel, ugyanis valóban ritka kincsekre bukkantak rá – egy földműves segítségével – a szerencsés kutatók. Mivel a terület messze van a sírrablók által kedvelt lelőhelyektől, a sír valóban érintetlenül maradt meg az utókor számára. A felfedezésről szóló, képekkel gazdagon illusztrált beszámolónkat itt olvashatják.

Szulejmán türbéje

Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója december 9-én nagy bejelentéssel állt elő. Kijelentette: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. A kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember hozzátette: ahhoz, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat - jegyezte meg. Hogy mit kell tudni pontosan a felfedezésről, amelyről a Guardiantól kezdve a Daily Mailen és a Live Science-en keresztül a Washington Postig számos külföldi sajtóorgánum is számot adott, innen tudhatja meg. 

A csatamező, ahol Julius Caesar vérfürdőt rendezett

Ritkán kötjük össze Caesart a mai Hollandia területével, pedig a hadvezér i. e. 55-ben a dél-hollandiai Kessel közelében véres csatát vívott két germán törzzsel. Holland kutatók nemrég azonosították a szóban forgó csatateret, miután a radiokarbonos kormeghatározás, valamint különböző történelmi és geofizikai elemzések révén kiderült, hogy a helyszínen az elmúlt három évtized során talált tárgyak az i. e. 1. századra datálhatók. Caesar A gall háború című művében arról számolt be, hogy megsemmisítette a germán törzseket, ami mintegy 400 ezer halottat jelentett volna, az amszterdami VU Egyetem kutatói szerint azonban a 150 és 200 ezer közötti szám közelebb áll az igazsághoz.

+1 A folyómedertől 700 méterre megtalált, elsüllyedt gőzhajó

Az Arabia nevű amerikai gőzősről szóló cikkünk tulajdonképpen egy régebbi felfedezésről tudósít, de nem tudtuk kihagyni az ég végi összefoglalóból. Az Arabia 1856. szeptember 5-én kétszáz tonnányi áruval a fedélzetén Kansas Cityből észak felé tartott a Missourin, hogy útja során 16 várost lásson el különböző termékekkel. Az út rutinnak számított, különösebb óvintézkedésekre nem volt szükség. A folyó vize nyugodt volt, az utazást sokáig nem zavarta meg semmi, amikor a lemenő nap fényénél hirtelen megjelent egy sodródó diófa. Az ártalmatlannak tűnő növény hatalmas lyukat ütött a gőzös alján, gyökerei feltépték a hajótestet, amely villámgyorsan megtelt vízzel. Az 52 méter hosszúságú, páratlan szépségű gőzös percek alatt a folyó fenekére süllyedt. az 1853-ban épült Arabia teljesen eltűnt, és több mint 130 éven át senki sem látta, ám 1987-ben a folyómedertől 700 méterre rábukkantak, majd a víz kiszivattyúzása után a gőzős előbukkant a sártengerből. A hideg sár az Arabia 200 tonnás rakományát épségben, sértetlenül megőrizte, így néhány vállalkozó szellemű munkás még egy savanyú uborkás befőttet is kibontott. Szinte hihetetlen, de ízletesnek találták a befőttes üveg tartalmát.
 

Ez volt 2015 hét legnagyobb régészeti szenzációja

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra