Múlt-kor.hu

Einstein „undorítónak” tartotta idősebb fia pályaválasztását

Einstein „undorítónak” tartotta idősebb fia pályaválasztását

2019. február 12. 17:20 Múlt-kor

Albert Einstein valódi lángelme volt, aki méltán vált világhíressé a tudományban elért eredményei által. Egy ilyen örökséggel bármely gyermeknek nehéz lenne mit kezdenie – hogyan várhatná el magától bárki, hogy egy ilyen történelmi alak árnyékából kiléphessen? Nehéz elhinni, de Einstein idősebbik fiának, Hans Albertnek – a maga módján – sikerült.

Szerteágazó utak

Az 1904. május 14-én született Hans Albert Einstein a jelek szerint édesapja, Albert Einstein és édesanyja, Mileva Marić második gyermeke volt – számos forrás említi egy lány, Lieserl létezését, ő azonban korán eltűnik a család történetéből – minden valószínűség szerint még Hans Albert születése előtt végzett vele valamilyen betegség. Amikor Hans Albert hatéves volt, megszületett öccse, Eduard Einstein, akinek aztán igen hányatott sors jutott a későbbiekben. Négy évvel később a szülők különköltöztek, öt év különélés után pedig el is váltak.

A végleges válás igencsak megviselte az ifjú Hans Albertet, aki ahogy csak tehette, belevetette magát a tanulásba. A fiúk édesanyjukkal laktak, Hans Albert pedig levelezett édesapjával. Az idősebb Einstein többek között geometriapéldákat küldött fiának megoldásra, azonban bizalmas információkat is megosztott vele saját tudományos munkájáról, felfedezéseiről és sikereiről.

Hans Albertet édesanyja a zürichi Eidgenossische Technische Hochschuléba íratta, ahová ő és az idősebb Einstein is járt – és ahol megismerkedtek. Kiváló minősítéssel szerzett diplomát építészmérnökként, édesapja azonban nem értett egyet azzal, hogy Hans Albert ezt a szakmát választja – a híres fizikus egyenesen azt mondta fiának, hogy „undorító gondolat”. Ezen a ponton sok évig megmaradt köztük a nézeteltérés.

Tanulmányai befejeztével Hans Albert Németországba költözött, ahol főként hidak építésében alkalmazta tudását, valamint továbbképezte magát. Albert Einstein eközben levelezett Eduarddal is, aki ekkor már egy pszichiátriai zárt osztályon volt, súlyos skizofréniás diagnózissal. E levelekből kiderül, Albert aggódott idősebb fiáért szinte minden tekintetben – karrierválasztásától kezdve szabadidős tevékenységein át későbbi házasságáig.

Családi különbségek

1927-ben Hans Albert Einstein megismerkedett első feleségével, Frieda Knechttel. Az Albert szerint „jellegtelen” nő kilenc évvel volt fiatalabb Hans Albertnél, akinek édesapja rendkívüli módon ellenezte a kapcsolatot – a sors fintora, hogy ugyanúgy viszonyult fia házasságához, mint saját szülei az övéhez. Arról igyekezett meggyőzni fiát, hogy ne legyen gyermekük, mert előbb-utóbb úgyis el akarja majd hagyni feleségét. Albert sosem fogadta el teljes mértékben Friedát, azonban hozzáállása idővel toleránsabbá vált.

Hans Albert és Frieda házasságából végül három gyermek született, azonban csak egyikőjük érte meg a felnőttkort. Végül doktori fokozatot is szerzett a technikatudományban Németországban, azonban nem tudta sokáig kamatoztatni az országban.

1933-ban az eddigre szintén Németországban élő Albert elhagyta az országot a nácik hatalomra kerülését követően. Arra biztatta fiát, ő is tegyen így. Hans Albert végül 1938-ban hagyta el Németországot, és az Egyesült Államokba, a dél-karolinai Greenville városába költözött. Itt a földművelésügyi minisztériumnak dolgozott, az egyik szakterületének számító üledékvándorlást tanulmányozva. Rövidesen Kaliforniába, a California Institute of Technology-nál folytatta munkáját, majd 1947-től a Kaliforniai Egyetem berkley-i kampuszán tanított hidraulikát. Ezen idő alatt végig levelezett édesapjával. Karriertanácsokat is kért tőle, de átbeszélték közös sikereiket és családjuk iránti aggodalmaikat is.

Habár kapcsolatuk sosem a rajongó fiú és mindent megadó apa viszonya volt, a két Einstein végül egy barátságos partnerséget alakított ki, amely hosszú időn át fennmaradt, és olykor érzelmesebb pillanatokba is átcsapott. Annak ellenére, hogy maguk mögött hagyták a régi vitákat, Albert élete végéig neheztelt fiára, amiért a fizika helyett a mérnöki pályát választotta. Hans Albert azonban fel tudta mutatni saját díjait, például Guggenheim-ösztöndíját, az Amerikai Építészmérnökök Társaságától nyert ösztöndíjait, illetve a földművelésügyi minisztériumtól kapott elismeréseit – ezek egyike sem ért fel egy Nobel-díjjal, de mutatták, hogy Hans Albert elismert volt szakmájában.

A két férfit a családi tragédiák hozták közelebb egymáshoz. Amikor 1939-ben Hans Albert második és harmadik fia, a hatéves Klaus és az egy hónapos David is meghalt diftériában, Albert felidézte saját tapasztalatait első gyermeke elvesztéséről, amivel vigasztalni próbálta fiát. Miután Hans Albert két fiát is elvesztette, egyetlen megmaradt fia, Bernhard Caesar Einstein mellé pedig feleségével örökbe fogadtak egy lányt, Evelynt, sokkal közelebbivé vált édesapjával való kapcsolata.

Albert Einstein 1955-ben hunyt el. Ekkoriban a Princeton Egyetemen tanított, és a beszámolók szerint Hans Albert igen sok időt töltött vele halála előtt. Három évvel ezután Frieda is elhunyt. Hans Albert ugyan újranősült, de ebből a házasságból nem született gyermek. Maga Hans Albert 1973. július 26-án hunyt el szívelégtelenségben. Fia, Bernhard fizikát és technikát egyaránt végzett Zürichben, és 2008-as haláláig több találmányt is szabadalmaztatott az Egyesült Államokban. Fogadott lánya, Evelyn ennél szerencsétlenebb sorsú volt: egy válást követően nincstelenné vált és hajléktalanként élt, amíg meg nem sikerült egyeznie a nagyapja örökségét kezelőkkel, akik addig teljességgel kihagyták őt mindenfajta anyagi haszonból. Evelyn Einstein 2011-ben hunyt el.

Einstein „undorítónak” tartotta idősebb fia pályaválasztását

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra