Egy középkori afrikai pénzérme írhatja át Ausztrália történelmét
2019. május 14. 17:57 Múlt-kor
Kilwai érmék
A Wessel-szigetek legdélebbi tagja, az Elcho-sziget apálykor előtűnő partszakaszát vizsgálva tavaly júliusban Hermesnek még fémdetektorára sem volt szüksége, és ásnia sem kellett – a patinásan zöldellő érme ott hevert a homokban, szabad szemmel láthatóan. Megtalálása korántsem volt véletlen: a Past Masters éppen Morry Isenberg, az RAAF (Királyi Ausztrál Légierő) pilótájának útvonalát követte, aki állítása szerint öt kilwai érmét talált 1945-ben, amikor a közeli Marchinbar-szigeten állomásozott. Isenberg 40 évvel később egy gyufaskatulyában „újra felfedezte” az akkor összegyűjtött érméket, és átadta őket a sydney-i Powerhouse Museumnak.
Habár már ekkor ki lett mondva, hogy ezek „az Ausztráliában eddig talált legkorábbra datálható pénzérmék”, Hermes szerint sokan kételkedtek abban, hogy Isenberg valóban ott találta őket, ahol mondta. A Past Masters csoport ezért átvizsgált több közeli helyszínt, amelyekről úgy gondolták, reménnyel kecsegtetnek, Hermes pedig megtalálta saját – vélhetően – kilwai érméjét 160 kilométerre onnan, ahol Isenberg állítása szerint az övéit. Az, hogy ezek a pénzérmék hogyan kerültek a világ e részére, már jóval nehezebb kérdés. „Kilwai érméket eddig csak Kilwa területén, az Arab-félszigeten és a Wessel-szigeteken találtak” – mondja Hermes. „Igen nagy fejtörést okoz ez az eloszlás.”
Owen több elmélettel is számol. Az érmék jelezhetik azt, hogy 700 évvel ezelőtt volt kapcsolat az ausztrál őslakosok és a Kilwai Szultanátus kereskedői között. A Wessel-szigetek azonban vélhetően nem az érmék eredetileg kijelölt úti célja voltak. Az egészen biztos, hogy Kilwa és Kína között volt kereskedelmi kapcsolat, így lehet, hogy a Kelet-Ázsiába tartó kereskedőket az időjárás eltérítette tervezett útvonalukról, vagy kalózok elől kellett menekülniük. Talán hajótörést is szenvedtek a szigetek közelében. A történész szerint azonban sokkal valószínűbb magyarázat az, hogy a portugálok – akik 1505-ben kifosztották Kilwát – később ausztrál földre léptek, és magukkal hozták az érméket.
„A portugálok ott voltak Timoron 1514-1515-ben – azt gondolni, hogy nem mentek még három napot keletre a monszunszéllel, voltaképpen nevetséges” – mondja Hermes. Mit jelenthetne azonban Ausztrália történelme számára az, hogy előkerült egy olyan pénzérme, amelyet 500 évvel Cook kapitány érkezése előtt, és több mint 300 évvel a hollandok első megérkezése előtt vertek? Peter Lane numizmata szerint ha ez valóban egy kilwai pénz, az rendkívül érdekes dimenziót ad hozzá Ausztrália korai történelméhez. „Az ilyen felfedezések értéke igen nagy, és a legtöbben nem értékelik őket eléggé” – mondja. „Ami a történelmi jelentőséget illeti, hogyan állapítjuk meg valami ilyesminek az értékét?”
Szokatlan lépés
Jack Feeney, a darwini kórház fő radiográfusa vállalta a feladatot, hogy azonosítja a Past Masters számára az érmét – ez egy meglehetősen szokatlan lépés a társaság részéről. „Használhatnánk egy speciális mikro-CT-szkennert a felület legapróbb részleteinek feltérképezésére, de mivel egy ilyen eszköz beszerzése esélytelen, ez a legjobb opció” – mondja Owen.
Feeney óvatosan átfordítja tenyerében a vékony, törékeny érmét, miközben vizsgálja csorba éleit és gödröcskés, lerakódásokkal borított egyenetlen felületét. „Tulajdonképpen nincs remény erre” – mondja. „Nulla százalék esélyt adok arra, hogy működni fog” – mondja a radiográfus. „Ugyanezt mondtad legutóbb is” – válaszolja Owen.
A „legutóbb” márciusban volt, amikor Owennek először támadt az az ötlete, hogy a kórházi CT-készülék segítségével vizsgálják meg Hermes egy másik leletét, amely a Wessels-szigetektől keletre található szigetek egyikéről származott. Akkor a CT-vizsgálat képes volt beazonosítani az érme felszíni szennyeződései alatt megbúvó „VOC” jelölést – amely a Holland Kelet-Indiai Társaságra utalt –, és az elkészítés évét: 1790.
Isenberg is talált négy „VOC” érmét 1945-ben, és például Nyugat-Ausztráliában ezek egyáltalán nem is számítanak ritkának. Ezt a példányt azonban ezek többségével ellentétben nem valahol Ázsiában verték, hanem Utrechtben, így ez az első bizonyítottan európai gyártású „VOC”-érme, amelyet Észak-Ausztráliában találtak. Lane szerint véletlenül keveredhetett egy tengerész zsebében a helyi készítésű holland érmék közé, és így a térség korabeli pénzforgalmába. Owen szerint a makassariak révén kerülhetett az ausztrál partokhoz, mivel ezek a hajósok rendszeresen jártak a térségben, és volt kapcsolatuk a hollandokkal is. „Ők viszont szegények voltak – hogyan került volna hozzájuk?” – kérdi.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
