Múlt-kor.hu

Egész életében titokzatosság övezte Greta Garbót

Egész életében titokzatosság övezte Greta Garbót

2018. szeptember 18. 10:56 MTI

Minden idők egyik legnagyobb és legtitokzatosabb filmsztárja Greta Louisa Gustafsson néven, 113 éve, 1905. szeptember 18-án született Stockholm szegénynegyedében. Iskoláit 13 évesen, apja elvesztése után abbahagyta, ezután a vendégeket szappanozta egy fodrászatban, majd masamód és ruhamodell lett.

18 évesen vette pártfogásába Mauritz Stiller, a legismertebb svéd rendező, ő változtatta nevét Garbóra (állítólag Bethlen Gábor erdélyi fejedelem neve után), tanítgatta a színi mesterségre, s bár kicsit dundinak találta, 1925-ben magával vitte Hollywoodba.

Itt Garbót „kitatarozták”: fogyókúrára ítélték, szemöldökét kitépték, fogsorát kiegyenesítették és új frizurát kapott. A stúdió a hallgatag és titokzatos végzet asszonya, a vamp szerepkörbe sorolta, ami nem állt messze valódi alkatától. Még fénykorában sem adott soha interjút, autogramot, nem válaszolt a rajongói levelekre. A közönség így is imádta, válogathatott a szerepek közt, egyszer még a neki nem tetsző Laurence Olivier-t is „lecserélte”. Garbo a némafilmekben lett világhírű John Gilbert oldalán. A színész háromszor kérte meg a kezét és háromszor kapott kosarat a következő mondat kíséretében: „a feleség olyan csúnya szó”.

Csillaga a hangosfilm megjelenése után sem hanyatlott le, a váltást „Garbo beszél” jeligével példátlan reklámkampány vezette fel, még arra is ügyeltek, hogy első szavai svéd akcentussal hangozzanak el. Hangosfilmjei közül kiemelkedik a Mata Hari, a Grand Hotel, a Lengyel Menyhért által írott Ninocska és a különös sorsú svéd uralkodónőről készült Krisztina királynő, az Anna Karenina és A kaméliás hölgy. Karrierjét az 1941-ben készült A kétarcú asszony zárta: a vígjáték nagyot bukott, s az elkeseredett Garbo 36 évesen, sikerei csúcsán hátat fordított a filmnek. Talán azt is érezte, hogy a második világháború kitörésével a világ végleg megváltozott.

A „svéd szfinx” élete hátralevő fél évszázadát teljes remeteségben töltötte, magányából akkor sem mozdult ki, amikor 1954-ben életművéért Oscar-díjat kapott (korábban négyszer jelölték a kitüntetésre). Időnként képek jelentek meg róla, amint New York utcáin sétál fején kalappal, arcát napszemüveggel elfedve. Magas nyakú, hosszú ujjú pulóvereket - a róla elnevezett garbókat - viselt, ő terjesztette el a lapos sarkú cipőt. Kamaszkora óta dohányzott, a zaj ellen füldugókkal védekezett, alakjára haláláig vigyázott. Szeretett utazni, de csak álnéven; repülőjegyből mindig kettőt vett, nehogy valaki mellé üljön.

A botránykrónikákban csak halála után tűnt fel. Születésének századik évfordulóján olyan levelek kerültek nyilvánosságra, amelyek azt sejtették: nem voltak alaptalanok a leszbikus vagy biszexuális hajlamairól elterjedt pletykák. Garbónak számos románca volt, de férjhez soha nem ment - a szóbeszéd szerint szívét Mercedes de Acosta írónő, sőt újabb feltételezések szerint kolléganői közül Marlene Dietrich és Mimi Pollak rabolta el, utóbbihoz írta szerelmes leveleit.

Egész életében titokzatosság övezte Greta Garbót

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. ősz: Legendás apák és fiúk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra