Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Csonttá fagyott holttestek, felrobbantott hidak és az éhség – amikor Pest fellélegzett

2017. január 18. 14:58 MTI, Múlt-kor

Hetvenkét éve, 1945. január 18-án fejeződtek be a harcok a körülzárt Budapest pesti oldalán. A háborút túlélő pestiek a rommá lőtt házak óvópincéiből előbújva azzal is szembesültek, hogy a Duna két partja között megszakadt a közúti összeköttetés, mert a visszavonuló németek aznap reggel a még álló két utolsó hidat, az Erzsébet hidat és a Lánchidat is a levegőbe röpítették.

<

A szovjet csapatok 1944 szeptemberében léptek a trianoni Magyarország területére, s viharos gyorsasággal közeledtek a főváros felé. Horthy Miklós kormányzó októberben megpróbált kiugrani a háborúból, de a rosszul szervezett és előkészített kísérlet kudarcba fulladt. Az országot megszálló németek ezután lemondatták Horthyt, a hatalmat átvevő nyilasok pedig el voltak szánva, hogy a végsőkig folytassák a harcot. Adolf Hitler, a náci Harmadik Birodalom vezetője 1944. december 4-én a magyar fővárost "erőddé" nyilvánította, és elrendelte, hogy azt házról házra harcolva kell védeni, a "szovjet csapatok sírjává kell változtatni". Hitler még ekkor is a szovjet csapatokat a Kárpátokig visszavető ellencsapásról fantáziált, a cinikus magyarországi birodalmi főmegbízott, Edmund Veesenmayer pedig azt mondta: tízszer is leromboltatja Budapestet, ha ezzel egy napig is késlelteti Bécs ostromát.

A Magyarországon harcoló német Dél hadseregcsoport józanságát megőrző parancsnoka, Hans Friessner tábornok irreálisnak és végrehajthatatlannak nevezte a parancsot: ő inkább a Duna másik oldalán, Budán szervezte volna meg a védelmet. A Führer nem tűrt ellentmondást, Friessnert december 22-én elcsapta hivatalából, a Budapestet védő 80 ezer német és 40 ezer magyar katona főparancsnokának a vakbuzgó, de tehetségtelen Pfeffer-Wildenbruch tábornokot nevezte ki. Budapesten december 10-én kihirdették a hadiállapotot, a nyilas vezetésű minisztériumok, államigazgatási szervek pedig Nyugat-Magyarországra költöztek.

A Vörös Hadsereg 2. és 3. Ukrán Frontjának gyűrűje karácsonykor záródott be Budapest körül. Miután a védők elutasították a megadásra felszólító ultimátumot, a félmillió szovjet katona és 1500 páncélos december 30-án rázúdult a magyar fővárosra. A németek január elején kívülről, nyugat felől megkísérelték az ostromgyűrű áttörését, de a felmentő erőt a szovjetek visszaverték, amivel Budapest sorsa megpecsételődött.

Házról házra folytak az elkeseredett harcok, az utcákon csonttá fagyott holttestek és lótetemek hevertek, a hullák egy részét hamarjában a tereken temették el. A főváros pincékben meghúzódó lakosai éheztek és fáztak, számukra nem csak a lövedékek, de a szabadon garázdálkodó nyilas csoportok is állandó életveszélyt jelentettek. A szovjetek január 15-re elérték a Nagykörút vonalát, január 18-án kijutottak a Dunához, s ezen a napon szabadult fel a gettó is. A németek felrobbantották a még álló Erzsébet hidat, Lánchidat és a Margit híd budai részét (előzőleg a Horthy - ma Petőfi - hidat január 14-én, a Ferenc József - ma Szabadság - hidat 16-án robbantották fel), és Budára vonultak vissza.

Pest hatalmas károkat szenvedett: kiégett a Vigadó, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, az Állatkert 2500 lakójából csak 14 maradt. A budai oldalon még majdnem egy hónapig folytak a harcok, az ostromlók csak február 13-án jelenthették a főhadiszállásnak Budapest "bevételét" (s nem felszabadítását). A hírt díszsortűz tudatta a moszkvaiakkal.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Csonttá fagyott holttestek, felrobbantott hidak és az éhség – amikor Pest fellélegzett

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra