Csillag a máglyán – Kálvin nyomására égették meg a Szentháromságot tagadó Szervét Mihályt

2017. október 27. 11:33 MTI, Múlt-kor

Születési dátuma bizonytalan, írásos bizonyíték nincs, ő maga pedig perében többször megpróbálta félrevezetni vádlóit. Egyházi iskolába járt, ahol megtanult latinul, görögül és héberül, később Toulouse-ban jogot hallgatott az egyetemen, sokat utazott és kapcsolatba került a kor protestáns gondolkodóival. Tizenöt éves korától állt a ferences szerzetes Juan de Quintana szolgálatában, aki később V. Károly gyóntatója lett, s az uralkodó kíséretének tagjaként jelen volt, amikor VII. Kelemen pápa Károlyt császárrá koronázta. A bibliai elvek és a kiábrándító valóság közti ellentét felháborította, s otthagyta szolgálatát.

A rendkívül makacs természetű Szervét szeretett és rendkívül jól tudott érvelni, nézeteit éles logikával építette fel, így hamarosan bekapcsolódott az Európát megosztó hitvitákba. Alig húszévesen adta ki a De trinitatis erroribus (A Szentháromság tévelygéseiről) című könyvét, egy év múlva újabb értekezést publikált Dialogorum de Trinitate (Dialógus a Szentháromságról) címmel. Műveiben tagadta a Szentháromság dogmáját, ezért a katolikusok és a reformátorok is eretneknek tartották, könyveit betiltották. Szervét azt tanította, hogy a Bibliában nem fordul elő a Szentháromság, mivel Isten természetét nem lehet megosztani, s Szentírás-ellenes a Krisztus két természetéről szóló dogma is.

Szervét gyorsan támogatók és pénz nélkül maradt, feje fölött lebegett az eretnekség vádja, ezért nevét Michel de Villeneuve-re változtatta és orvosi praxisba kezdett. Lyon közelében telepedett le, ahol a gyógyítás mellett orvostudományi, asztrológiai könyveket írt, kiadta Ptolemaiosz földrajzát és a Bibliát.

1553-ban titokban ezer példányt nyomtatott Christianismi restitutio (A kereszténység helyreállítása) című könyvéből, amelyben ismét elítélte a Szentháromság tanát és elutasította a predesztinációt. (Érdekesség, hogy első európai orvosként e művébe ágyazva ő írta le elsőként a kis vérkört.) A kéziratot korábban elküldte Kálvinnak, udvariasan induló levelezésük hangja egyre jobban eldurvult, Kálvin végül személyesen is sértve érezte magát. A könyv az inkvizíció haragját is kivívta, Szervétet letartóztatták, s mivel tárgyalás közben megszökött, távollétében ítélték el.

Balga módon Genfen tűnt fel újra, ahol felismerték, letartóztatták és itt is bíróság elé állították. Szervét hiába alapozta védekezését a Bibliára, makacssága és sértegető modora kevés rokonszenvet keltett. Végül a Szentháromságról és a keresztségről vallott nézeteit eretneknek minősítették és Kálvin nyomására halálra ítélték. 1553. október 27-én elevenen elégették, a máglyán hamvadtak el könyvének fellelhető példányai is. Utolsó szavai ezek voltak: „Jézus, az örökkévaló Isten fia, könyörülj rajtam”. Kálvin egyik munkatársa később azt mondta: ha inkább Jézushoz, Isten örökkévaló fiához fohászkodik, megmenekülhetett volna.

Szervét tanai az arianizmushoz álltak közel, s nagy hatást gyakoroltak az unitárius egyház alapítóira. Életének utolsó időszakát Sütő András Csillag a máglyán című drámájában örökítette meg.