Múlt-kor.hu

A Halley-üstökös ókori pénzérmén

2004. május 20. 00:43

Kutatók szerint a Halley-üstökös egyik legkorábbi ábrázolása látható azon az i. e. első századból származó érmén, mely II. Tigranesz örmény király képét viseli.

Az érmén II. vagy Nagy Tigranesz örmény király látható, aki i. e. 95 és 55 között uralkodott. Örmény és olasz kutatók szerint a király koronáján látható díszítés - egy csillag s a mögötte húzódó csóva - a Halley-üstököst ábrázolja.

A Halley-üstökös, mely legutóbb 1986-ban volt látható a Földről, rendszeres időközönként bukkan fel égboltunkon. 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben is megfigyelték. Ezek alapján jelentette ki Edmond Halley angol csillagász 1705-ben, hogy ugyanarról a 76 évenként visszatérő üstökösről van szó. Miután azt is helyesen becsülte meg, hogy a jelenség 1758-ban lesz újra látható, róla nevezték el az üstököst.

A Halley-üstökös tulajdonképpen egy 15 kilométer hosszú, porból, hóból és jégből álló száguldó test. A többi üstököshöz hasonlóan ennek a pályája is elég változékony, hiszen a közelébe kerülő bolygók gravitációs ereje hat a mozgására.

A kutatók most újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az üstökös már évezredekkel Halley születése előtt is fontos szerepet játszott az emberek életében. A történészek szerint elképzelhető, hogy maga Tigranesz is látta az égi csodát i. e. 87. augusztus 6-án. A kutatók abban bizonyosak, hogy egy üstökös feltűnése az égbolton "felettébb emlékezetes esemény" lehetett abban az időben.

A Halley-üstökös feltűnéséből Örményország egén az érme kora is jó közelítéssel kiszámítható. A kutatók, bár az érme pontos korát nem ismerik, mindenképp i. e. 83 előttre datálják a pénzdarabot. Ebben az évben foglalta el Tigranesz Antiókiát, Szíria akkori fővárost.

Vince Ford, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Csillagászati és Asztrofizikai Kutatóintézetének munkatársa szerint a Halley-üstökös sokkal nagyobb és fényesebb volt 2000 évvel ezelőtt. "Mikor az üstökösök a Nap közelébe érnek, anyaguknak akár egytizedét is elveszíthetik" - mondta a csillagász. Bár kizárt, hogy a Halley-üstökös is minden alkalommal ennyit veszítsen, az biztos, hogy egyre kisebb és kisebb lesz, hiszen a Nap folyamatosan elpárologtatja víztartalmát.

A tudósok szerint a többi, 200 évnél rövidebb idő alatt visszatérő üstököshöz hasonlóan a Halley is a Kuiper-övből származik. A Kuiper-öv - melybe a Pluto is tartozik - egy üstökösökből és jeges bolygókból álló halmaz, melyből időről időre jeges anyag érkezik a Naprendszerbe.

Ford azt is elmondta, hogy a Halley-üstökösről i. e. 240. május 25-én, Kínában tettek legkorábban említést.

A csillagász szerint a műalkotásokat régóta vizsgálják, vajon felbukkan-e rajtuk valamilyen utalás az üstökösök múltbeli észlelésére. A Halley legismertebb képmása az 1066-os hastingsi csatát ábrázoló Bayeux-faliszőnyegen látható, melyen az üstökös II. Harald király felé száguld.

Ám az is előfordult, hogy a műalkotások félrevezették a csillagászokat. "Az üstököst Giotto is belefestette Krisztus születéséről szóló művébe, valószínűleg azért, mert kevéssel azelőtt láthatta a Halleyt, és lenyűgözte a jelenség" - mondja Ford. "Csakhogy a valóságban a Halley i. e. 12-ben bukkant fel, tehát jóval korábban Krisztus születésénél."

A kutatók az Astronomy & Geophysics című szakfolyóiratban, a Royal Astronomical Society kiadványában jelentetik meg felfedezésüket.

A Halley-üstökös ókori pénzérmén

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra