Nagy Theodorik keleti gót király megszerzi az uralmat Itáliában
2004. szeptember 13. 12:06
Régenstársa, Odoaker ravennai meggyilkolásával Nagy Theodorik keleti gót király megszerzi az uralmat Itáliában. Ügyes politikával - a különben gyakran ellenséges germán törzsek közötti házasságkötésekkel a személyes kapcsolatok rendszerét megteremtve - próbálja megszilárdítani a Keleti Gót Birodalmat. A 490-ben kezdődött, döntés nélkül végződő csata után - amelyben két és fél évig tartották ostromgyűrűben az Odoaker által védelmezett Ravennát - ravenna püspökének közvetítésével kompromisszumot kötöttek, miszerint Theodorik és Odoaker közösen kormányozzák Itáliát. Tíz nappal a békekötés után Theodorik már egyeduralkodó. Az új régens birodalma irányításához római államférfiakat és tudósokat hív tanácsadónak és udvari hivatalnoknak, köztük a filozófusként is tevékenykedő Anicius Manlius Boethiust és Flavius Magnus Cassiodorust, aki főleg a római lakosság és a gót megszállók kibékítését tűzte ki céljául. A más germán törzsekkel - a frankokkal, nyugati gótokkal, burgundokkal, thüringekkel és vandálokkal - szembeni baráti kapcsolatokat Theodoriknak Audofleda frank királylánnyal és lányainak királyokkal, illetve trónörökösökkel kötött házassága biztosította. Az ilyen családi kötelékek általi stabilizálás azonban veszélybe került, ha a vejek korán meghaltak. Theodorik alakja, összekeveredve az előző évszázad nyugati gót Theodorikjével, mondai alakká vált ("haláltalan" Detre, Arany János versében "Detre szász").