A közkegyelem kiterjesztése a magyar kormányzat teljes értékű nemzetközi elismerésének, így az ENSZ-ben működő magyar delegáció mandátuma hitelesítésének feltétele volt. Titkos amerikai-magyar tárgyalások eredményeként 1962. december 18-án az amerikai ENSZ-küldöttség indítványozta a `magyar kérdés` levételét a közgyűlés napirendjéről. Az alku másik fele értelmében a magyar országgyűlés 1963. március 21-i ülésén Kádár János széles körű amnesztiát jelentett be. Szabadlábra került csaknem valamennyi 1956-os elítélt, elengedték a büntetését a Rákosi-rendszer idején elkövetett törvénysértésekért bebörtönözötteknek, valamint az 1957 után `államellenes tevékenység` címén raboskodóknak. Nem részesültek az amnesztiában a gyilkosságért, illetve hűtlenségért elítéltek továbbá a visszaesők.