Három sikertelen nekifutás után a `Laetare Jerusalem` kezdetű 1544-es bullával III. Pál pápa zsinatot hív össze Tridentben, hogy tisztázzák a vitatott vallási kérdéseket. A megszakításokkal 18 éven át tartó zsinat megnyitóján mindössze 31, többségében itáliai püspök jelentik meg. A pápa szándéka szerint a zsinatnak három nyomasztó problémával kapcsolatban kell végleges koncepciót kidolgoznia. Ezek a következők: - a vallásvita befejezése; - általános egyházreform; - a hitetlenek (mohamedánok) elnyomása alatt senyvedő keresztények felszabadítása. A négy éven át tartó első tanácskozási időszak során 11 ülésre került sor. A zsinat első szakasza során a katolikus tanok megerősítésével élesen elhatárolják magukat a protestáns hittételektől. A zsinat összehívását V. Károly is sürgette. A császár egy általános nyugati egyházi tanácsokozásban látja évek óta dédelgetett tervének, az átfogó vallási kiegyezésnek a lehetőségét. A protestánsok azonban nem mennek el Tridentbe. Sem a zsinat, sem a pápa nem hajlandó az evangélikusokkal egyezkedni, ehelyett csak engedelmességet követel. A protestánsok viszont nem ismerik el, hogy ebben a kérdésben a zsinat résztvevőinek álláspontja dönthet.