Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Reformok lépnek életbe a Monarchiában

2004. szeptember 13. 12:06

Az 1859. évi háborús vereség, valamint az abszolutizmussal szemben már korábban is megerősödött osztrák és magyarországi ellenzék a császárt centralizációs politikájának feladására kényszerítette. Az abszolutizmus ellen nemcsak a liberálisok, hanem az arisztokrata vezetésű konzervatív nemzeti ellenzékiek is felemelték szavukat. A magyar konzervatívok és az osztrák kormány együttes, kulisszák mögötti akciójának eredményeként az uralkodó Albrecht főherceg helyébe Magyarország élére Benedek táborszernagyot nevezte ki. A birodalmi tanácsot új tagokkal bővítették, így szerepet kaptak a magyar konzervatívok, gróf Apponyi György, gróf Szécsen Antal. A nagy tiktokban előkészített októberi diplomával a császár visszaállította Magyarországon az 1848. előtti külön magyar kormányszerveket, a Kancelláriát és a Helytartótanácsot, s ígérte az országgyűlés összehívását. Az országgyűlés hatáskörét szűkre szabta, hiszen a pénz- és hitelügy, az adópolitika, vám és kereskedelem, posta, közlekedés, az állami költségvetéssel (tehát pénzügyekkel), valamint a katonaállítással kapcsolatos törvényhozási teendők a bécsi összbirodalmi tanács hatáskörében maradtak, míg a külügy és hadügy kérdéseibe még annak sem volt beleszólása. Az októberi diploma egy gesztus volt a megbékélés irányába, az uralkodó maga így jellemezte szándékát: "Valami parlamentáris életet fogunk kapni, de a hatalom az én kezemben marad." Ezt az új rendszert egészítette ki, tette liberálisabb színezetűvé az 1861. februári pátens. Ez az új, tehát a birodalom egyes tartományaiban elismert helyi országgyűlések fölé egy kétkamarás birodalmi gyűlés szervezetét állította. Ez már parlament volt, ha nem is az igazi. A birodalmi gyűlés 343 helyéből a magyaroknak 85, Erdélynek 26, a horvátoknak 9, a cseheknek 54 jutott. Ez volt a Habsburgok utolsó kísérlete arra, hogy összbirodalmi szinten kormányozzák a családhoz tartozó tartományokat és országokat. A vállalkozás mindenekelőtt a magyar politikai ellenzék határozottságán bukott meg, akik semmilyen központi parlamentbe nem akartak beleegyezni.

<

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Reformok lépnek életbe a Monarchiában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra