Múlt-kor.hu

Törvény rendelkezik a magánszemélyek társaságalapító jogáról

2004. szeptember 13. 12:06

Az egyéni gazdálkodás formáit keretekbe foglaló rendelkezések, elsősorban 1972-ig, erősen korlátozó jellegűek voltak mind a kisipar, mind a kereskedelem területén. A proletárdiktatúra elvét, az állami tulajdon és az állami vállalkozás monopóliumát csak az 1972. évi alkotmánymódosítás, a szövetkezeti és `személyi tulajdon` törvénybe foglalása törte meg. 1977-ben, amikor már látszott, hogy a gazdasági reform elleni "balos" támadás eredmény nélküli, s nem ad perspektívát az ország számára, a politikai apparátus kezdeményezésére törvényben biztosították a polgárjogi társaságok tevékenységét. Jelentős kihatása volt az új lakásépítési formák alakítására (a társasház akkor "forradalmi", ma már túlhaladott kodifikálása; a magántulajdon körét az addiginál szélesebb körben legitimálta). 1977-ben kimondták: az állampolgárok, ha társulást hoznak létre, egyszerre vállalnak közvetlen vagyoni hozzájárulást és egyetemleges felelősséget. Vagyis kockázatot. Ez utóbbi a "gondoskodó állam" és a "biztonságban élő polgár" szövetségére berendezkedő szocialista társadalomban ismeretlen magatartásforma kialakulását ösztönözte. A törvény nyomán (évente ezrével) alakuló gazdasági munkaközösségek a vállalkozás előiskolái lettek. Számtalan formájuk alakult ki. Az állami tulajdon monopóliumának árnyékában megtűrt kisvállalkozási formák ezek. 1982-84 között ezekre a kezdeményezésekre építve terv született a piacgazdaság intézményeinek további kedvezményezésére. Kádár a javaslatban a kapitalizmus visszatérését látta és elutasította azt. Előtérbe kerültek azok, akik az "olcsó hitel"-lel javasolták megoldani a szovjet rendszer fennmaradási gondjait. A vezetésben, 1987-88-ban végrehajtott személycserék kiszabadították a három éve még palackba szorított szellemet. A politika, anélkül, hogy hozzányúlna a nagy állami vállalatokhoz, egyszerűen kimondta: a gazdasági célú egyéni társulások egyenjogúak az állami vállalkozással. Az 1988:VI. törvény lehetővé teszi a tisztán vagyonegyesítő társaság (bt., kft., rt.) alapítását magánszemélyek részéről. (Anélkül, hogy célba venné a tulajdonjog átfogó reformját.) A rendszerváltás a gazdaság területén elkezdődött. Mögötte a párt- és államapparátus reformszocialista erői, valamint a reformközgazdász értelmiség áll. (A belső politikai harcokat e téren sem ismerjük még alaposan.) Mindazok a részvénytársaságok (közöttük a külföldiekkel együtt létrehozott joint venture-ök), betéti társaságok, amelyek 1989-től a magyar gazdaságot a magángazdaság útjára terelték, ezen törvényre épültek. (Más kérdés, hogy a társadalom csak fokozatosan formálta hozzá gondolkodását a politikai kormányzati elit által felülről bevezetett reformhoz.) A proletárdiktatúra, illetve a szovjet rendszer "harmadik" alapelemét véglegesen felszámolták. A szövetkezeti tulajdon egyenjogúsítása után a magántulajdon is elnyerte helyét a jövő jogrendszerében.

Törvény rendelkezik a magánszemélyek társaságalapító jogáról

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra