200 éve született Deák Ferenc

2003. október 17. 11:24

Az Angol Királynéban

magányosan

1854-től Pesten, a Vendéglő az Angol Királynéhoz címzett szállóban lakott, amely hívei találkahelye lett. Kivárási taktikája végül eredményre vezetett: Ausztria katonai megroppanása, a Bach-rendszer kudarca nyomán az 1860-as években eljött az aktív ellenállás ideje. 1861 elején Deák részt vett az uralkodó által összehívott Országbírói Értekezleten, majd az áprilisban összeült országgyűlésben a Felirati Párt vezéreként az 1848-as törvények helyreállítását követelte. Deák és pártja elfogadta a fennálló állapotokat, így Ferenc József uralkodását, s ezért "felirat"-ban kívánta az uralkodót tájékoztatni az országgyűlés álláspontjáról, szemben a Határozati Párttal. A feliratot a király visszautasította, s az országgyűlést feloszlatta.

Deák ezután is ragaszkodott 1848-hoz, de felismerte: csak a Béccsel való kiegyezés a járható út. Ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 16-án (névtelenül) megjelent ún. húsvéti cikkében, hangsúlyozva a birodalmi és magyar érdekek egyezetésének szükségességét s a perszonáluniós elképzelések feladását. "Készek leszünk mindenkor törvény szabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztonságával összhangzásba hozni" - írta a cikkben, melynek szerzősége csakhamar közismertté vált. A bécsi Debatte-ban publikált három írása tovább finomította a kompromisszumos elképzeléseket, a poroszoktól elszenvedett königgra:tzi vereség pedig serkentette a bécsi udvar megegyezési készségét.

Magyar részről Deák vezette a tárgyalásokat, melyek eredményeként létrejött az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés. Ez rögzítette Magyarország belső önkormányzatát a külügyek, a hadügyek és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett (ez utóbbi terheket 70:30 arányban viselte a két ország). Deákot ekkortól kezdték kortársai "a haza bölcsének" nevezni.

Az 1865-68-as országgyűlésen a Deák a róla elnevezett párt vezetője volt, miniszteri vagy más kormánymegbízatást azonban nem vállalt. Később is pártja első embere maradt, szorgalmazta az állam és egyház szétválasztását és a polgári házasságkötés bevezetését. Utolsó beszédét is az egyházpolitikai kérdésekről tartotta 1873-ban.

Számos író, költő, így Arany János, Kemény Zsigmond és Gyulai Pál a barátja volt, ők alkották az ún. irodalmi Deák-pártot. Családot nem alapított, Vörösmarty árváit fogadta gyermekeivé. 73 éves korában, 1876. január 28-án, Budapesten halt meg.

Deák Ferenc koncepciózus reformer, mesteri taktikus volt, puritán és szerény. Alig voltak személyes ambíciói, politikusi pályáján erkölcsi értékek mozgatták. Kemény vitapartnerként ismerték, aki nem feledte a helyes arányokat. Elítélte a fanatizmust, kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az alkotmányossághoz, s védte a nemzet érdekeit. Válogatott politikai írásai 2001-ben jelentek meg, két kötetben.

MTI

előző oldal 2 / 2

Az ügyvéd és a politikus Deák
Az Angol Királynéban

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?