A Coventry romboló elsüllyesztése
2003. július 29. 05:36
1982-ben, egy májusi napon négy argentin vadászbombázó tartott célja felé, hogy abban a lehető legnagyobb kárt okozzák, a szárnyuk alá függesztett kezdetleges bombákkal. Célpontjuk két, korszerű légvédelmi rakétákkal felszerelt brit hadihajó volt, amelyeknek könnyűszerrel le kellett volna tudni lőni a támadókat. Hogyan törhettek át - az amúgy elavult repülőgépek - a hajók védelmi rendszerén? A válaszban rejlő tény világszerte hatással volt a modern hadiflottákra.
Augusztus 8-án este 10-kor
a National Geographic Channel műsorán
Játsszon velünk és nyerjen
National Geographic ajándékokat!
|
| Augusztus 8-án, este 10-kor |
A sok szempontból különös falklandi háborút egy Argentínától 500 km-re lévő, zord éghajlatú szigetcsoportért vívták. 1831 óta, amikor az amerikai flotta feldúlta az ottani argentin kolóniát, a kopár helynek viharos történelme volt. 1982 áprilisában a szigeteket megszállták az argentinok, de elindult egy brit flottakötelék, hogy visszafoglalja a 15000 km-re lévő területet az Egyesült Királyság számára. Május 25-re a háború kritikus szakaszához érkezett. A brit erők partra szálltak a szigeteken, de folyamatosan ki voltak téve az argentin légitámadásoknak. Hart-Dyke és Canning kapitány ezért azt a feladatot kapta, hogy lője le az ellenséges gépeket, mielőtt azok elérnék a part közelében álló csapatszállító hajókat.
A Coventry és a Broadsword onnan 40 km-nyire volt, május 25-én este mégis ők maguk váltak légitámadás célpontjává. A Coventry hadműveleti termében az égési sebek ellen fehér védőoverallba öltözött férfiak 4 argentin repülőgépet észleltek. A gépek A-4 Skyhawk típusú, élemedett korú amerikai vadászbombázók voltak, hagyományos szabadesésű bombákkal felszerelve. Már elavultnak számítottak, viszont képesek voltak óránként akár 960 km-es sebességgel közeledni, amire szükségük is volt, ha szembe akartak szállni a brit hajók félelmetes tűzerejével. A pilótákra talán a Coventry jelentette a legnagyobb veszélyt, amely a brit flotta első vonalbeli hadihajótípusát képviselte: 42-es mintájú romboló volt. A rombolóról egy repülőgépet már 70 km-ről kilőhettek a Sea Dart rakétával. A rakétahajtású, 4,5 m hosszú, fél tonna súlyú fegyver 3 másodperc alatt a hangsebesség több mint kétszeresére gyorsult fel.
Ha egy támadó gép mégis kikerülte a Sea Dartot, újabb veszély leselkedett rá a másik hajó, a Broadsword fedélzetéről. Egy vadonatúj, még tesztelés alatt álló rakétarendszer, a Sea Wolf. A Sea Wolf egy rakétaelhárító rakéta, amely automatikusan megvédi a hajót az orosz flotta által kedvelt, tengeralattjárókról indított szuperszonikus rakétáktól. Olyan pontos, hogy képes lelőni egy másik hajó lövegéből kilőtt gránátot, így egy repülőgép elvileg nem jelenthet problémát. Alig 5 km-es hatótávolságával azonban a Sea Wolf mégsem igen több, mint egy utolsó esélyként bevetett védőfegyver.
A szorosan együtt manőverező két hajó nehéz célpontot jelentett. Az argentin gépeknek csak akkor lehetett esélyük a sikerre, ha észrevétlenül közelítik meg a hajókat. A Falkland-szigetek hegygerincekkel szabdalt partvonala ideális hely volt a bújócskázáshoz.
A radar valószínűleg a legjelentősebb találmány a modern hadviselésben. Nélküle nem létezhetnének a Sea Darthoz hasonló rakétarendszerek. A radar rádióimpulzusokat bocsát ki egy, a hajóra szerelt antennából. A hullámok fénysebességgel távolodnak, és ha beleütköznek valamibe, az energia egy része visszaverődik. A jel kibocsátása és a visszavert jel beérkezése közti idő lemérésével ki lehet számolni a célpont távolságát. Ha azonban a gépek egy hegy mögött repülnek, a radar nem látja őket - ez ütötte az első rést a hajók védelmén.
A gépek több mint 900 km/órás sebességgel közeledtek céljukhoz. Hogy a lehető legnehezebb célpontot nyújtsák, két különböző irányból készültek támadni, ezért a kötelék szétvált két géppárra. Az elsőként támadó géppár egy 30 km-re lévő hegy mögül rontott elő. 80 másodperc alatt tették meg a víz felett az utolsó 20 km-t. Lelövésükre vészesen kevés idő maradt.
A Coventry nagyobb hatótávolságú rakétái számára először is be kellett fogni a célt a 909-es típusszámú tűzvezető radarral. A radar nem volt képes megkülönböztetni a gépeket a felszíntől és befogni a célt, ezért a rakétát nem lehetett kilőni. Mivel a gépek alacsonyan repültek, a Broadswordnak kellett elhárítani a veszélyt. Mivel a Sea Wolfot alacsonyan repülő rakéták ellen tervezték, ezért a hajó célkereső radarjainak sokkal keskenyebb sugárnyalábja volt, amely be tudta fogni a gépeket. A Sea Wolf számítógépe feldolgozza és rangsorolja a veszélyforrásokat. Miután ez megtörtént, az operátornak csak meg kell várnia, hogy a cél lőtávolba érjen, és a rendszer automatikusan lelövi azt.
A Sea Wolf addig nagyon sikeresnek bizonyult, már több argentin gépet lelőtt, köztük egy Mirage-t négy nappal korábban. Május 25-én azonban a rendszer nem egészen úgy működött, ahogy kellett volna. A két, szorosan együtt repülő gépet a számítógép egy célpontnak érzékelte, amíg meglehetősen közel nem értek. Amikor a gépek úgy 15 km-re voltak, a számítógép felismerte, hogy két célpont van, ezért az addigi egy céljel helyett két újat generált. A képernyőn megjelent a két új céljel, az eredeti pedig ezzel hamis nyommá vált. Viszont mivel még mindig benne volt a számítógép memóriájában, ott maradt a képernyőn, és gyorsabban közeledett, mint a két új jel. A komputer ezért veszélyesebbnek vélte a másik kettőnél, és erre koncentrált. A hamis céljelet normál esetben nagyon gyorsan ki lehetett volna törölni, a Broadsword mélyén azonban lefagyott a radart vezérlő számítógép, amit kézzel kellett újraindítani. Kifutottak az időből.
Válaszolj az alábbi két kérdésre és nyerj National Geographic ajándéktárgyakat!
Ki volt Nagy-Britannia miniszterelnöke a falklandi háború idején?
a) Margaret Thatcher
b) John Major
c) James Callaghan
Mit jelent a junta kifejezés?
d) katonai kormány
e) hadiállapot
f) az összevont hadsereg támadása
A helyes választ a [email protected] címre várjuk. A tárgy/subject rovatba írd bele: NGC.
szerkesztőségét!
