Anatóliai alapanyagokból dolgozhattak a fáraókori egyiptom mesteremberei

2018. augusztus 10. 19:55 MTI

A prágai Károly Egyetem munkatársaként dolgozó Martin Odler a Lipcsei Egyetem Egyiptomi Múzeumában őrzött 22 tárgyon végzett vizsgálatokat a kollégáival. Az egyiptomi Abu-Szírből, Abüdoszból és Gízából származó leleteket német és brit kutatók hozták Európába a 20. század elején. A tárgyakat rézércből készítették speciális módszerrel, és nyomokban ólmot is tartalmaznak.

„Ahogy az várható volt, az Egyiptomból indult expedíciók gyakori célállomásának számító Sínai-félszigetről származó rézércet is kimutattuk. A rézérc egy jelentős mennyisége az egyiptomi Keleti-sivatag területéről való” - írták a kutatók a közleményükben. Egy Abu-Szírből származó méretes edény, amely az I. dinasztia idejéből való síremlék részét képezte és az Kr. e. 4. évezred végéről származik, szolgáltatta a legérdekesebb bizonyítékokat az ókori expedíciókról és feltételezett kereskedelmi kapcsolatokról.

A Georg Steindorff német egyiptológus által Európába hozott edény alapanyagaként használt rézérc az anatóliai ólmon kívül tartalmaz arzént és nikkelt is, ez utóbbi ritkaságnak számított Egyiptomban, de elterjedt volt a korabeli Anatóliában. A tárgyat egyiptomi mesteremberek készítették, de Anatóliából származó ércből vagy öntvényből. Az egyiptológusok szerint ugyanakkor az eredmények nem bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat lett volna a kultúrák között, mivel a nyersanyagok számos közvetítő kereskedő kezén átmehettek.

„Mindazonáltal a tanulmányunk bizonyítja, hogy a fémek milyen messzire eljutottak a Közel-Keleten már az Kr. e. 3. évezredben is, és, hogy az ókori Egyiptom már története elején is részese volt ennek a cserekereskedelemnek” - vonták le a konklúziót a szakemberek.

A kutatók legközelebb a késő egyiptomi dinasztiák korából való bronztárgyakat fogják megvizsgálni a Lipcsei Egyetem gyűjteményében.