Szerelmes uralkodók – megjelent a Múlt-kor nyári száma
2018. május 31. 12:27 Múlt-kor
Tudta-e, hogy királynőként nem kérhették meg Viktória kezét, ezért ő tett házassági ajánlatot unokatestvérének, Albert hercegnek? Hallott már Don Pedro portugál király kedveséről, Inês de Castro kasztíliai nemesasszonyról, akit halála, majd exhumálása után Portugália királynéjává választottak? Tudta, hogy az igen féltékeny Mária Terézia 19 év alatt 16 gyermekkel örvendeztette meg férjét, Lotaringiai Ferencet és a birodalmat? Hallott már Nagy Katalin busás adományairól, melyekkel a lecserélt szeretőit jutalmazta? Legújabb számunkban a szerelmes uralkodók mellett olvashatnak még Frank Sinatra és a maffia kapcsolatáról, a magyar rabszolgából angol ladyvé lett Sass Flóráról, gyermekként a trónra került uralkodókról, Marie Antoinette imázsának megteremtőiről és a futballvébék történetéről is.
Don Pedro és Inês de Castro. A középkori uralkodócsaládokban ritkán látott vendég volt a szerelem, ha mégis megesett, általában tragédiával ért véget. Nem volt ez másképp Don Pedro portugál trónörökös és Inês de Castro kasztíliai nemesasszony esetében sem. Kapcsolatuk a portugál arisztokrácia jelentős részében ellenérzéseket váltott ki, akik azzal érveltek az uralkodó, IV. Alfonz előtt, hogy Inês gyermekei veszélyeztetni fogják Portugália jövőjét. IV. Alfonz összehívta a Koronatanácsot, amelynek ülésén Inêst felségárulással vádolta, és ő maga mondta ki rá és unokáira a halálos ítéletet.
Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc. Diplomáciai tárgyalóasztaloknál köttettek a XVIII. század uralkodóinak házasságai. A házasulandó felek kiválasztásánál a legfontosabb szerepet a dinasztikus és nagyhatalmi érdekek játszották, a személyes szimpátia sokadrangú szempontnak számított, ha számított egyáltalán. Így volt ez Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc esetében is, ám a véletlen úgy hozta, hogy esetükben a dinasztikus érdek és a fiatalok szíve vágya egybeesett. Eljegyzésüket 1736. január 31-én tartották, az esküvőt pedig február 12-én. Mivel az etikett szerint ebben a két hétben a jegyespár nem találkozhatott, Mária Terézia gyakran örvendeztette meg az ő „Egérkéjét” rövid levelekkel. A boldog vőlegény pedig nem késlekedett biztosítani a drága „Reslt”, hogy ő is türelmetlenül várja a viszontlátást.
Nagy Katalin szerelmei. Sok hamis legenda kering az orosz történelem egyik legjelentősebb, német származású, nagy tehetségű uralkodónőjének szerelmi és magánéletéről. Katalin azonban nem volt leszbikus, nem volt szodomita, nem volt nimfomániás, csupán egy asszony volt, korabeli nőideál, aki úgy élt, ahogy akkoriban a felvilágosodás korának uralkodói általában. Szeretőit egy „Kis-Ermitázsnak” nevezett privát lakosztályban helyezte el, és lényegében velük élt addig, amíg kapcsolatuk valamely okból meg nem romlott. Ám ha el is bocsátotta őket, busás jutalmat kaptak tőle.
Viktória Királynő és Albert herceg. Az Egyesült Királyság addigi leghosszabb ideig trónon ülő uralkodója, Viktória királynő az utókor emlékezetében a haláláig gyászoló özvegyként maradt meg. A róla készült festmények és fényképek többsége is így ábrázolja. A királynő azonban nem ok nélkül viselt élete végéig feketét: „élete legboldogabb napjaként” írta le esküvőjének napját, és viharoktól korántsem mentes házasságuk ellenére valóban teljes szívből szerette férjét, akinek ő kérte meg a kezét, és akit oly korán elszakított tőle a halál.
IV. Károly és Zita. „Nem tudom elképzelni, hogy lenne még egy olyan pár a világon, akik annyira szeretnék egymást, mint te meg én!” – mondta egyszer hitvesének, Zitának Habsburg–Lotaringiai Károly. A kezdeti láng később sem hagyott alább, az egymásba fülig szerelmes házaspár Istenbe kapaszkodva gyönyörű közös életet élt. Zita a szó szoros értelmében vette a „holtomiglan, holtáiglan” ígéretét, férje korai halálát követően egykori fogadalmukat újrafogalmazta: „Mostantól fogva azon munkálkodjunk, hogy újra láthassuk egymást az égben!”
A párizsi magyar békedelegáció naplói. A magyar küldöttség Apponyi Albert vezetésével kétnapos vonatozás után 1920. január 7-én érkezett meg Párizsba. Szállását a város határán kívül, egy neuillyi szállodában jelölték ki, mozgását pedig korlátozták, nehogy a magyar küldöttek a francia fővárosban politikusokkal vagy újságírókkal kapcsolatba lépjenek, s így nagyobb nyilvánosságot szerezzenek nézeteik terjesztéséhez. A naplókból tökéletesen kirajzolódik a delegáció tagjainak a szerződés aláírásával kapcsolatos dilemmái.
Frank Sinatra és az alvilág. Frank Sinatrát aligha kell bemutatni. Minden idők egyik legsikeresebb énekese lenyűgöző karrierje során számtalan díjat és elismerést söpört be. Nevére mégis súlyos árnyék vetül, hiszen egész életében kísértette az a szóbeszéd, hogy felemelkedésében és sikeres pályafutásában döntő szerepet játszottak alvilági kapcsolatai. De vajon mennyi igazság rejlik a Keresztapa ikonikus, levágott lófejes jelenete mögött?
Hölgy pisztollyal és napernyővel. Rabszolgából lett felfedezőnő, Afrika-kutató a magyar származású Sass Flóra, aki a XIX. század második felében férjével, Sir Samuel Bakerrel kétszer is megjárta a fekete kontinenst. Kalandjaikról most a magazin aktuális számában olvashat részletesen.
Nyári számunkban olvashatnak még hét gyermekként a trónra került uralkodóról, Marie Antoinette imázsának megteremtőiről és az Iron Maiden zenekar legelső budapesti koncertjéről is. Az építészet szerelmeseit ezúttal a zsombolyai Csekonics-katélyba kalauzoljuk, a festészet rajongóival pedig az elfeledett Paul Delaroche festményét vesszük górcső alá.
A magazin +32 oldalas exluzív melléklettel május 31-től kapható az újságárusoknál vagy előfizethető itt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
