Vasco da Gama nagybátyjának elsüllyedt hajója rejtette az eddigi legrégebbi asztrolábiumot
2017. október 25. 15:33 MTI
A legrégebbi ismert tengeri asztrolábiumot (csillagóra) találták meg egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában. Az eszközzel a középkori hajósok a Nap magasságát délben megmérve a saját helyüket és a továbbhajózás irányát határozták meg.
A bolygók pályájának és pillanatnyi helyének meghatározására szolgáló eszközt már az ókorban is ismerték, de csak a késő középkorban használták a hajózásban, például az Indiába tartó portugál felfedezők a 15. század végén, a 16. század elején.
A 17,5 centiméter átmérőjű, két milliméternél vékonyabb bronzkorongot már 2014-ben felhozta az Omán partjainál elsüllyedt hajó fedélzetéről David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász, de a Warwicki Egyetem csak most állapította meg róla szkenneléssel, hogy egy olyan eszköz, amellyel a középkori hajósok a Nap magasságát délben megmérve a saját helyüket és a továbbhajózás irányát határozták meg. A kopottas fémlemez peremén csak a szkennelés tudta kimutatni az 5 fokonként elhelyezkedő rovátkákat, amelyek bizonyítják, hogy navigációs eszközről van szó.
Az amerikai kutató szerint a csillagóra 1495 és 1500 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál. A korongon jól látható I. Mánuel portugál király címere. Mearns cége, a Blue Water Recovery már 1998-ban megtalálta a hajóroncsot, de csak 2013-ban kezdte meg a feltárását az ománi kulturális minisztériummal együttműködésben.
Mearns szerint a roncs az Esmeralda nevű hajóé, amely részt vett Vasco da Gama portugál felfedező második indiai expedícióján (1502-1503), és amelynek kapitánya a nagy felfedező nagybátyja volt. A hajó viharban süllyedt el 1503-ban, a roncsról 2013 óta csaknem 3000 tárgyat hoztak fel búvárok.
Vasco da Gama az első európaiként jutott el tengeri úton Indiába, megnyitva az utat a gyarmatosítás, az Európa és Ázsia közti kereskedelem korszaka előtt. A portugálok élen jártak a tengeri asztrolábiumok fejlesztésében, legkorábbi bizonyíték a használatukra 1480-ból származik – közölte David Mearns. A BBC szerint a hajózásban használt csillagórák ritkák, az ománi a 108. katalogizált asztrolábium. A műszer biztosan 1502 előtt készült, mert a hajó ekkor indult el Portugáliából, de nem korábban, mint 1495-ben, mivel I. Mánuel csak abban az évben lépett trónra.
A világ legrégebbi ismert tengeri asztrolábiumát az Ománi Nemzeti Múzeum kapta meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
