Nemesek és közemberek háromezer éves sírjaira bukantak Kínában
2017. július 7. 13:14 MTI
Több mint 200, háromezer évesnél régebbi sírt tártak fel egy kínai ásatáson az ország szívében fekvő Henan tartományban. A síremlékek az archeológusok szerint a nyugati Csou-dinasztia (Kr. e. 1046-771) korából valók, egy uralkodói temetkezési helyen tárták fel őket Csihszian megyében.
A síremlékek az archeológusok szerint a nyugati Csou-dinasztia (Kr. e. 1046-771) korából valók, egy uralkodói temetkezési helyen tárták fel őket Csihszian megyében. A régészek négy gödröt is találtak, amelyek lovak maradványait és egy ház romjait rejtették.
Az ásatáson 400 tárgy került elő, köztük edények, bronzfegyverek, kocsik, kagylók, jade- és lakkozott tárgyak. A kiásott edénydarabok főleg forralóedények és bögrék maradványai, a Csou-dinasztiában ugyanis jellemzően ezeket a tárgyakat temették a halottak mellé.
A sírok zömmel kis méretűek voltak, gondosan tervezték meg őket, ami azt jelzi, hogy közemberek nyughelyei lehettek - mondta el Han Csaohuj, az ásatások vezetője, a Henan tartományi kulturális emlékek és régészeti kutatások intézetének tudósa. Hozzáfűzte: néhány nagyobb méretű sírban lovak és kocsik is voltak, ami viszont arra utal, hogy oda nemeseket temettek.
Mivel a sírok mintegy negyedében törött pajzsokat és tőröket is találtak, Han szerint feltehetőleg katonai területen feküdhetett a temető.