TV, rádió, láng és léghajó – premierek az 1936-os berlini olimpián
2017. június 22. 13:15
A modern olimpiák kora a berlini játékokkal kezdődött 1936-ban. Minden azóta lezajlott olimpián fellelhetők voltak a berlini játékok akkor még újdonságként ható elemei. A felkészülés szerényen kezdődött, ám az esemény idővel rettentő nagyszabásúvá vált. Számos újítás bemutatóját erre az eseményre időzítették.
Az eszményi spártaiak küzdelme
Hitler a népek és nemzetek közötti versengés fontos próbakövének tekintette az olimpiát. A sport egyetlen értékének azt tartotta, hogy ép testű, tökéletes katonát nevelt – szemében a sport igazi értelme a hadi kiképzés volt. A nácik és az olimpia példaképei egyaránt az ókori görögök voltak: az eszményi spártai, aki áldozatkész, hatalmas akaraterővel és fegyelemmel tűri a nehézségeket, hogy minél tökéletesebbé tegye a testét és végül győzzön. Ez mélyen beleágyazódott a nácizmusba és az olimpia gondolataiba egyaránt. Az 1936-os berlini olimpia az olimpiai eszme leginkább nagyszabású megnyilvánulása volt.
Lenyűgöző látvány és izgalom a megnyitón
Az ünnepélyes megnyitón a német technikai haladás jelképeként a stadion felett feltűnt a Hindenburg léghajó, fantasztikus látványt nyújtva. A megnyitó csúcspontjaként az olimpiai láng is megérkezett a stadionba. Az addig ismeretlen rituálét a berlini játékokon vezették be, hogy ezzel hidat verjenek az ókori görög és a náci eszmék között.
A legnagyobb médiaesemény
A német mérnökök új, nagyteljesítményű rövidhullámú adókat állítottak üzembe az olimpia kezdetére, hogy a tudósítások világszerte 28 nyelven hallhatóak legyenek. Ez volt a világtörténelem legnépszerűbb rádióadása. Közel 300 millió ember figyelhette a közvetítéseket minden idők legnagyobb médiaeseményén. De itt jelent meg először a televízió is. A szurkolók 25 tévénéző-szalonban izgulhatták végig a játékokat. A lehetőség olyan népszerű volt, hogy Berlinben néha nehezebb volt jegyet kapni a tévés helyiségekbe, mint magába a stadionba.
Erőltetett tempó
Berlin Olimpiára való felkészülését hatalmi harcok és szerencsétlenségek is beárnyékolták. A játékok közeledtével óriási nyomás nehezedett olimpiai létesítmények építőire, az építkezések emberfeletti lendülettel zajlottak. Egy nap súlyos baleset történt az olimpiai stadiont a városközponttal összekötő elővárosi vasút építkezésén – beomlott a kapu a Brandenburgi kapu közelében. Túl közel vezették az alagutat a felszínhez, ezért hatalmas gödör keletkezett és 19 munkás életét veszítette.
A szervezők a fentieken túl még számos újítással készültek a nagy eseményre és igyekeztek a legkülönbözőbb igényeket figyelembe venni. Az olimpiai postahivatalokról, bordélyházakról és a felkészülés nehézségeiről a Náci Olimpia című műsorban mesélnek izgalmas részleteket a történészek június 23-án, az olimpia világnapján este 22 órakor a Spektrumon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
