Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Lefejezett emberekről készített halotti maszkokat karrierje kezdetén Madame Tussaud

2017. március 10. 14:28

Az elmúlt évtizedekben a világ egyik legnagyobb turistalátványosságává nőtték ki magukat a Madame Tussaud múzeumok világszerte megtalálható viaszbábui. Több mint 200 évvel az első létrehozását követően, 2017 nyarán Új-Delhiben fog megnyitni a 25. panoktikum. Széleskörű ismertség ellenére Madame Tussaud történetének „véres” kezdeteiről csak kevesen hallottak. 

<

A francia viaszszobrász, Marie Tussaud – aki mindössze 16 évesen, 1777-ben Voltaire-ről készítette el első viaszszobrát – pályafutása a 18. század végén meglehetősen bizarr fordulatot vett. Francia forradalom melletti lojalitását ugyanis úgy kellett bizonyítania, hogy halotti maszkokat kellett készítenie a lefejezett arisztokratákról, többek között egykori munkaadóiról, XVI. Lajosról és Marie Antoinette-ről. A halottak fejeit sokszor hullahalmokból válogatta ki. A halotti maszkokat ezt követően körbehordozták Párizs utcáin. A halotti maszkok története az ókori Egyiptomig és Rómáig vezethető vissza, ahol természetesen a halott arcformájának megőrzésére szolgáltak. Az évszázadok során a maszkokat használták temetési szertartások és vallási ünnepélyek kellékeként, portrékhoz, és még bűntettek helyszínein folytatott vizsgálatokhoz is.

Nem Tussaud találta fel tehát a halotti maszkot, ő volt azonban az első, aki tömegessé tette a halottimaszk-készítés gyakorlatát. 1802-ben körbeutazta Nagy-Britanniát, és különös látványosságként mutogatta az érdeklődőknek gyűjteményét, míg végül, 1835-ben letelepedett a Baker streeten. Kollekcióját a brit királyi ház tagjai, híres politikai személyiségek, hírhedt bűnözők viaszbábuival, valamint az utóbbiakhoz köthető tetthelyek diorámáival gazdagította. 

Annak érdekében, hogy a viaszbábuk a lehető leghitelesebbek legyenek, a Tussaud igyekezett eredeti tárgyi leleteket felhasználni, az 1890-es hampsteadi gyilkosság áldozatainak feldarabolt holttesteit szállító babakocsitól kezdve IV. György csillogó koronázási palástjáig. A londoni Punch magazin a „borzalmak kamrájának” kezdte el nevezni a múzeumot, amely végül ráragadt az intézményre. A londoni közönség özönlött a panoptikumba, hogy megtekintse a morbid érdekességeket. 

A sikerrel nagyjából egy időben azonban a Tuassaud-val szembeni kritikák is megjelentek. Sokan úgy vélték, tragédiák vásári látványossággá történő degradálása rendkívüli ízléstelenségre vall, és gyakorlatilag nem más, mint a szenzációhajhászat kvintesszenciája. A panoptikum hosszú évtizedeken át megosztotta a közvéleményt. Manapság már négy kontinensen nyitottak Tussaud múzeumokat, amelyek munkatársai olykor még használnak a kezdetekkor is bevetett technikákat, de a híres színészek, sportolók, politikusok viaszbábúit gyakran magukról a főszereplőkről mintázzák.

A több hónapos folyamat kezdetén számos fotót készítenek, és méreteket vesznek, majd a szobrász ezek alapján készít el egy agyagszobrot.  Ezt követően a mintát kiöntik viasszal, majd a színspecialisták kifestik a szobrot, ügyelve minden apróságra. Utoljára a haj, a szempilla és a szemöldök kerül fel a viaszbábura. Egy szobor elkészítése több mint 186 ezer dollárba kerül.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Lefejezett emberekről készített halotti maszkokat karrierje kezdetén Madame Tussaud

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra