Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

„Túzokért cserébe rénszarvast” – a fővárosi állatkert első állatai 

2017. február 6. 17:13

A fővárosi Állatkert megalapítása páratlan vállalkozásnak számított a 19. századi Magyarországon. Sikerét széles társadalmi együttműködés tette lehetővé, hiszen az építkezésekhez, illetve az állatok összegyűjtéséhez nem csak Ferenc József és Deák Ferenc, hanem még az egyszerű parasztemberek is hozzájárultak. A Városliget új látványosságának híre pedig még az amerikai diplomatákhoz is eljutott. A Magyar Nemzeti Levéltár cikkében Kulcsár Krisztina mutatja be az állatkert megalakulásának és első évtizedeinek történetét.

<

A tervezett pesti állatkert 1862-ben felvetett ötletét az „Állatkerti Részvénytársulat” karolta fel. A részvénytársulat ugyan már 1864-ben megalakulhatott a Magyar Királyi Kancellária jóváhagyásával, szabályzatot azonban csak 1865-ben kapott.

A részvénytársulat tagjai 50 forintos részvények által biztosították a társaság tőkéjét, amelyeket négy részletben (10–10–15–15 forint) fizettek be. A részvényesek számára ingyenes belépést biztosítottak: két részvény birtokosa saját maga, míg öt részvény birtokosa egész családjával együtt ingyenesen látogathatta a létesítményt. Annak, aki csupán egy részvényt vásárolt, az éves belépti díj felét kellett megfizetnie. Az állandó belépésre jogosító jegyeket az állatkert megnyitását követően a részvények bemutatása mellett a társaság Dorottya utcai irodájában lehetett átvenni. A társulat részvényesei – az általános felbuzdulás ellenére – lassan szaporodtak. 1866 tavaszán még maga Deák Ferenc is a részvényesek sorába lépett.

Az építkezéseket 1866 folyamán kezdték csak meg, ezek elhúzódása miatt halasztották el a megnyitási ünnepséget kétszer is: a Vasárnapi Újság híradása szerint a július 1-jei után, az augusztus 2-i nyitás is meghiúsult. Miután elkészültek a ketrecek, kifutók, medencék és ólak, csak akkor lehetett az állatokat újabb helyükre szállítani. Az elsőként bemutatandó állatokat így főként ugyanebben az évben szerezték be, a legkülönfélébb forrásokból.

Az állatállomány jelentős mennyisége adományozás, ajándékozás útján került be az állatkertbe, például bivalyok, aranyhalak, különféle madarak, de felhívásokat is intéztek a lakossághoz: 1866-ban egy pár fehér dámvadnak, fácánoknak és egy pár fehér pávának örültek volna, és kiváltképpen darvakat, szárcsákat, túzokokat, gémeket és baglyokat fogadtak örömmel. Ezeket ugyanis csereként ajánlották volna fel külföldi állatkerteknek, ha nagyobb létszám gyűlik belőlük össze. Az állatkert számára felajánlás érkezett még egy parasztasszonytól is, aki hat gyöngytyúktojást ajándékozott oda. Ugyan ezeket nem tudták felhasználni, de mindenképpen jól példázza, hogy az úri társaságon kívül mások is tudomást szereztek az állatkert létesítéséről, és örömmel vállaltak benne részt.

A Pesten bemutatott állatállomány egy jelentős része a bécsi állatkerti részvénytársaság tulajdonából került Pestre. E hasonló célú társaság az állatkertjét a bécsi Práter területén alakította ki, és nyitotta meg 1863-ban. A társaság a magas költségek és kiadások miatt azonban csődbe ment, és ez a bécsi állatkert 1866. szeptember 1-jén bezárta kapuit, az állatokat pedig árverésre bocsátották. Egy részüket egy évi tartásra felajánlották ugyan a pesti társaságnak, de ezt nem fogadták el. Xantus János az árverésen 73 ritka példányt vásárolt, így Pestre jávai törpe szarvasok, emu, egy pár afrikai daru, kenguru és papagájok érkeztek. A szállítás rögtön felfordulást is okozott, mivel egy zöld papagáj kirepült a kalitkájából, és az állatszállítókat követők hangoskodásától megriadva, a háztetőkre menekült. A bezárt bécsi állatkerttől később is „örököltek” állatokat. Az osztrák konzul Kubából néhány galambpárt a „fennálló bécsi állatkert” számára elküldött az amerikai követséghez Bécsbe. A követség a bécsi állatkert „természetes örökösének”, a pestinek továbbította a madarakat.

Az állatok egy részét vásárlás útján szerezték be, folyamatosan növelve az állományt. Hamburgból például egy makákó, egy kenguru, páviánok, valamint különféle madarak: sasok, hattyúk és vizimadarak érkeztek. Magyarországi túzokokért cserébe egy pár rénszarvast, 12 majmot és két alligátort kaptak Hamburgból.

A részvénytársaság az állatállományt a császári-királyi vadas- és állatkertekből is bővítette. A tárgyalás során fontos szerep jutott a bécsi császári-királyi főudvarmesteri hivatalnak is, mivel ez a hivatal felügyelte legfelsőbb szinten az udvari kastélyokat és az azokhoz tartozó kerteket, köztük azok állatállományát. A 34 kiválasztott állatot I. Ferenc József császár ajándékozta a pesti állatkertnek a schönbrunni állatkert állatai közül. Ezeket 1866 júniusában már Pestre szállították.

Az 1866 augusztusi megnyitását követően, a dualizmus évtizedeiben is folyamatosan gyarapodott az állatkert állománya. A fenntartás és a bővítés költségeit ekkor azonban már nem kizárólag az alapító részvénytársaság, hanem egyre nagyobb mértékben a fővárosi önkormányzat vállalta magára. Végül 1907-ben ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter felszámolta az ekkor már Állat- és Növényhonosító Társaság néven működő szervezetet és az állatkert tulajdonjoga Budapest városához került.

Kulcsár Krisztina teljes cikkét a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán olvashatják.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

„Túzokért cserébe rénszarvast” – a fővárosi állatkert első állatai 

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra