Már a római korban is virágzott Szent Kinga faluja

2016. február 15. 14:32 Takács Zoltán

Küngös területén a korai és középső császárkori telep(ek)et lehet megfigyelni, amit a régészeti topográfia is jelöl. Az egyik lelőhely a Kaptár-völgyben található, ahol egy mély folyóvölgy mellett jelölik a lelőhely egyik részét. A római civilizáció – mint a legtöbb civilizáció – folyók mentén építette ki településhálózatait, mivel ennek segítségével tudták biztosítani a birodalom lakóinak élelmezését. A küngösi lelőhelyen ívelt peremű, 3-4. századi leletekre bukkantak a régészek. A területet legjobban a temetőtől lehet megközelíteni, innen felmenni a középkút nevezetű dombra, majd innen aláereszkedni a völgynek. A Kaptár-völgyi lelőhelytől nem messze, mintegy 1 km-re található egy másik római latifundium, ahol már egy komolyabb villatelepülésről számol be a topográfia. Tudjuk, hogy a Mocsolya-dűlő nevet viselő területen (Terra) Sigillata töredéket is találtak. A dombos lelőhelyet két folyó fogja közre. 

Bár mozaiktöredékek felbukkanására aligha számíthatnak a kutatók, edény- és táltöredékeket találhatnak a helyszínen. A római korban agyagból készült edényekben tárolták a vizet, a “fűszereket” és természetesen a gabonát is. A kor és a birodalom jellemző viselete a tóga volt. Lábbelinek egy sarut hordtak, amit sok esetben maguknak készítettek el. Ha megvették a ruházatot, akkor ahhoz fizetőeszköz kellett. A Helytörténeti Kör gyűjteményének legfontosabb elemei között nyolc darab római korból származó érmét is találunk. A leleteket 1998-ban találta Gajdócsi Csaba a Kaptár-völgyi lelőhelytől 400 méterre, a községi temető egyik sarkában. Az érmek között találhatók többek között a Constantinusok, Antoninianusok, és Maximinianusok is. A nyolc közül az egyik érme kilóg a sorból. A legnagyobb méretű érem héber, vagy görög írást mutat.

Az eredeti cikket a Küngösi Helytörténeti Civil Társaság honlapján olvashatják.