Birodalmi központot rejtett egy ősi halom Irakban

2013. október 1. 15:13

A most felfedezett település, az ókori Idu, a Záb folyó északi partján, egy völgyben feküdt, s egy ősi kúpszerű halom (tell) része. A domb tíz méterrel magasodik a környező síkság fölé, a halom tetején ma Satu Qala városa terül el.

A feltárt ékírásos agyagtáblák és műalkotások tanúsága szerint a város 2900-3200 évvel ezelőtt élte virágkorát, a legkorábbi településréteg a neolitikumból, a földművelés elterjedésének idejéből való – mondta el Cinzia Pappi, a Lipcsei Egyetem régésze. Idu kezdetben az Asszír Birodalom része volt, s a környék adminisztrációját látta el; később, az asszírok hanyatlásával párhuzamosan nyerte el függetlenségét, majd egy nagyjából 140 évig fennálló birodalom központja lett, mígnem az asszírok visszahódították.

A kutatók egy 2008-ban feltárt felirat segítségével tudták kibetűzni a város nevét. Idu területén 2010-ben és 2011-ben is végeztek ásatásokat, amelyek eredményéről az Anatolica tudományos folyóirat legújabb számában számoltak be a szakemberek. „Nagyon kevés régészeti feltárás folyt az iraki Kurdisztánban 2008 előtt” – közölte Pappi, utalva a közel-keleti ország elmúlt három évtizedének véres konfliktusaira, ami szinte ellehetetlenítette az ott dolgozó szakemberek munkáját. Az elmúlt évek viharai sem múltak el nyomtalanul a területen: 1987-ben Szaddám Huszein néhai iraki elnök erői lerohanták és felgyújtották az ősi településdombra épült falut.

A szfinx

Idu az ókorban virágzott, amiről az agyagtáblák mellett a művészeti alkotások mesélnek. A független városállam egyik ura, Ba'ilanu például azzal büszkélkedett, hogy egyetlen elődje sem épített olyan szép palotát, mint ő. Az eddig feltárt leletek közül kettő is arra utal, hogy az egykori asszír település az idők során kivívta a függetlenséget; az egyik négy darabban megtalált téglán, amelyre egy szakállas szfinxet karcoltak, a következő felirat olvasható: „Ba'auri palotája, Idu királya, Edima fia, aki szintén Idu földjének királya”.

A kutatók szerint az asszír uralom idején folytatódott a pompás paloták építése. Az egyik feliraton például az Assur-nászir-apli név olvasható, ami II. Assur-nászir-aplira (i. e. 883 – i. e. 859), az Újasszír Birodalom egyik uralkodójára utal, s azt jelzi, hogy ő vagy kormányzói újjáépítették a palotát az asszír hódítást követően. Legalább ilyen érdekes az a henger alakú pecsét, amelyen egy mitikus jelenet látható. A képen egy íjász egy griffmadár előtt térdepel, feltűnik egy hajnalcsillag (az akkád-babiloni Istár, a termékenység, szerelem és viszály istennőjének jelképe), valamint a napistent szimbolizáló napkorong. „A térdeplő, íjjal ábrázolt harcos képe a hadistenek tipikus ábrázolása. A legelterjedtebb Ninurtáé volt, aki az asszír államvallásban is fontos szerepet játszott, elképzelhető, hogy a pecséten látható figura is őt reprezentálja” – fejtette ki Pappi.