Ontja magából a Buddha-szobrokat az afgán rézbánya
2011. december 1. 11:39
2600 éves Buddha-szobrok kerültek elő az egyik afganisztáni rézbányából; a kínai cég megbízásából leletmentő ásatásokat végző régészeket szorítja az idő.
A szobrokat egy ősi buddhista kolostor romjai között találták meg a Mes Aynaknál dolgozó régészek. A hírek szerint a szobrok biztonságos helyre kerülnek, azonban az épület maradványait és a sztúpákat a rézbánya megnyitásával egy időben lerombolják. A kolostor romjait a Kínai Kohászati Vállalatcsoport fedezte fel; a Peking támogatását élvező vállalat a világ második legnagyobb rézbányájának megnyitására készül Afganisztánban.
A szakemberek reményei szerint a keleti Logar tartományban található Mes Aynak Buddha-szobrai nem fognak osztozni a monumentális bámijani szobrok sorsával; emlékezetes, hogy az 54 méter magas alkotásokat 2001-ben Afganisztán új urai, a szélsőséges tálibok robbantották fel azon az alapon, hogy azok nem az ország iszlám gyökereit hangsúlyozzák.
A vállalat eredetileg azt szerette volna, ha sikerül megnyitni a bányát 2011 végére, de a kabuli kormányzattal kötött hallgatólagos megállapodás értelmében további három év áll a régészek rendelkezésére, hogy megmentsék a terület archeológiai emlékeit. Félő azonban, hogy még ez az idő is kevés lesz a munkálatokra – figyelmeztetnek szakemberek.
Eddig több mint 150 szobrot találtak, néhány azonban olyan nehéz, hogy azt lehetetlen megmozdítani, ráadásul a régészek híján vannak azoknak az anyagoknak, amelyek a konzerváláshoz szükségesek. „Ez egy tízéves régészeti projekt” – így Laura Tedesco, aki az amerikai nagykövetség égisze alatt dolgozik a helyszínen.
„Ez az egyik legfontosabb pontja a Selyemútnak” – jelentette ki Philippe Marquis; a szakember egyike azon három francia tanácsadónak, aki segíti a területen dolgozó 15 afgán régészt. „Amink van, azzal meg lehetne tölteni az egész afgán nemzeti múzeumot” – tette hozzá.
Az afgán régészek már a hatvanas években tudatában voltak Mes Aynak értékének, de a munkálatok csak 2008 után, a helyi és a francia régészeknek köszönhetően indulhattak meg. A bányában hatmillió tonna réz lapul, ami mai áron több milliárd dollárnak felel meg. Látva az ország gazdasági helyzetét és a kínai kormány érdekérvényesítő képességét, nem tűnik elhamarkodott kijelentésnek, ha azt állítjuk: megint a szakma (és Afganisztán kulturális öröksége) fogja húzni a rövidebbet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
