A Katolikus Liga csapatai Johann Tserclaes von Tilly gróf vezetésével több hónapos ostrom után elfoglalják a protestáns Magdeburg városát. Az ostromot követő fosztogatás közben kb. 25 000 lakos veszti életét, a várost fölégetik, és majdnem teljesen lerombolják. Magdeburg kulcsszerepet játszott abban, hogy föltartóztassák a svéd csapatok előrenyomulását Németországban (1630). Magdeburg volt az első város, amelyik szövetséget kötött a svédekkel. Magdeburg mind a Katolikus Liga, mind a svéd csapatok számára fontos hadműveleti támaszpont volt, mivel a város és környéke gazdag tartalékokkal rendelkezett a csapatok ellátására. Máig sem tisztázódott, hogy ki okozta Magdeburg pusztulását. Valószínűleg a császári zsoldosok gyújtogattak néhány helyen a városban, hogy a lakosok ellenállását megtörjék. A lángokat már nem tudták eloltani. Tilly győzelme és a protestáns pozíciók ebből következő veszélyeztetettsége bírja rá a szász és a brandenburgi választófejedelmet, akik eddig megpróbáltak kívülmaradni a katolikusok és protestánsok konfliktusából, hogy szövetségre lépjenek II. Gusztáv Adolf svéd királlyal. I. János György szász választófejedelem korábban azt tervezte, hogy Németországban olyan harmadik erőt épít ki, amely közvetítene a harcoló felek között; Brandenburg pedig attól tartott, hogy a svédek hatalma túlságosan megnő a német partok mellett.