Időkapszulát találtak a 110 éves Erzsébet királyné-szoborban

2011. április 12. 15:52

Az 1901-es időkapszulában a következő pergamenre írt szöveg található:

„Az Erzsébet szobor talapzata zebegényi trachitból készült s három lépcsőfokon, nyolcz szögű formában emelkedik 3 méter magasra. A lépcső alján pompás bronz koszorú van, melyet Kapczy Vilmos hitvesének, szül. Prepeliczay Irénnek kezdeményezésére a Gödöllői nők megbízásából készített Róna József. A koszorú szalagjának ez a felírása: A gödöllői nők szívében örökké élni fog emléked.

A talapzat felső része oszlopfejszerűen van kiképezve; nyolcz oldalát kőből faragott, részben aranyozott virágfüzérek díszítik. Felirata a következő:

Az oszlop előlapján: Erzsébet királynénk.

Az oszlop hátlapján: Közadakozásból 1901.

A szobor leleplezése nagy ünnepély keretében a folyó év május hó 19. napján fog megtörténni s kilátásba helyezte megjelenését ez alkalomra I. Ferenc József apostoli királyunk s a legmagasabb uralkodó háznak több tagja is. Az ünnepségen, melyen a budai dalárda a Ganz-gyári dalkörrel egyesülten fog közreműködni, részt vesznek: a magas kormány, a törvényhozás, Pest vármegye, Budapest székesfőváros, a szomszéd községek s Gödöllőnek minden lakója.

A szoborbizottság a leleplezés ünnepére Emlékkönyvet íratott Ripka Ferenc végrehajtó bizottsági elnökkel, melyben a kegyes és jó királyné gödöllői életét kívánta az utódoknak megörökíteni, s amelynek árusítása után befolyó összeget a bizottság, vagyonának fölöslegéhez csatolva Erzsébet királyné alapítványt fog létesíteni a gödöllői szegény sorsú iskolás gyermekek segélyezésére.

Jóleső, benső érzéssel, édes, fájó könnyel munkálkodtunk ennek az emlékműnek a megteremtésén, mert hisz egyetlen vigaszunk, egyetlen büszkeségünk, hogy emléket állíthatunk Neki, Magyarország legjobb királynéjának ezen a helyen s hogy e műben dicső emlékezetét fennen megőrizhetjük, hogy amit Ő magasztos lélekkel imádott, a nagy természetet, dicső emlékének megőrzőjévé, emlékszobrának méltó keretévé avathatjuk.

Ti pediglen derék utódaink, ha ezen legnemesebb érzelmeinkkel állított emlék, melyet mi szent ereklyeként fogunk őrizni s amelynek szeretettel való gondozására titeket is kérünk, a századok súlya alatt mégis romba dőlne, állítsátok azt fel újból a magyar haza mindenkori védőangyalának, Erzsébet legjobb királynénknak emlékére s még haló porainkból is hálás köszönetünk száll érte felétek.

A magyarok Istene áldjon benneteket!

Kelt Gödöllőn, az Úrnak 1901. évi május hó 1-ső napján”

A szobrot 1951-ben ledöntötték és elhurcolták; a tetteseket hosszú idő múlva lakossági bejelentés alapján fogták el. A szobor rossz állapotban került elő, a feje le volt törve, a melle behorpadva. A községi tanács ekkor úgy döntött, hogy engedélyezi újbóli felállítását, de a legnagyobb csendben, minden átadási ünnepség nélkül. A műalkotást Gesztesi József lakatos „hozta rendbe”, amit 1964. július 13-án állítottak vissza a helyére. Az 1964-es visszaállítás alkalmával is elhelyeztek egy időkapszulát a szobor alatt a következő szöveggel:

„Emlékirat. E szobrot barbár kezek 1951-ben egyéni haszonleséséből ledöntötték. A tettesek ellen bűnvádi eljárás indult és megbűnhődtek bűneikért. A Községi Tanács VB-je 1964 májusában megbízta Csiba József VB-tagot a visszaállítással. Hosszú huzavona után 1964 júliusában e megbízatásnak a nevezett eleget tett.

Ekkor hazánkban a szocialista társadalmi rend felépítése volt a cél. Gödöllőn nagyarányú építkezések folytak és az Agrártudományi Egyetem, valamint a Humán Oltóanyag Gyár építése volt folyamatban. A vezető párt a Magyar Szocialista Párt volt, melynek élén Kádár János állott, aki az 1956. évi ellenforradalom után mint a vezető került az ország élére.

A Községi Tanácsot Tury Nagy Sándor VB-elnök irányította. Titkára: Berze Á. János, elnökhelyettes Nádaski Sebő volt. A Járási Tanácsot de Gyetvai József, a járási párt VB-t Nemes István vezette. Országgyűlési képviselőnk volt: dr. Baskai Tóth Bertalan és Szabó Gusztáv.

A ledöntött szobor restaurálását Gesztesi József lakatos kisiparos és Stogl Béla szobrász végezte társadalmi munkában.

A lakosság körében a 13 év alatt többször felvetődött a gondolat a szobor visszaállítása érdekében. Számtalan tanácsülésen hangzott el a kívánság és tették szóvá a szobor visszaállításának fontosságát.

Kelt Gödöllőn, 1964. július 13-án.”

Erzsébet kriályné szobrának és ezzel együtt a felújított Erzsébet-park átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel , 2011.május 19-én kerül sor. A szoborba most a két időkapszula mellé egy harmadik időkapszulát is elhelyeznek az újraavatás tiszteletére.