Múlt-kor.hu

Kalandozások Pannóniában: római tábor az őskori kút mellett

Kalandozások Pannóniában: római tábor az őskori kút mellett

2007. október 30. 13:00

Brigetio légiós táborától nyugatra haladva az Arrabona (Győr) városáig tartó, római mértékkel nézve meglehetősen nagy távolságban csak két segédcsapat táborát ismerjük.

Érdekesség, hogy a két erődöt ennyire közel építették egymáshoz. Római szokás szerint ugyanis az erősségeket legalább egynapi járásra (15 római mérföld) építették, és a közöttük lévő távolságot a limes út mentén őrtornyokkal és egyéb megfigyelésre alkalmas objektumokkal tagolták. A két erőd közelsége feltehetően annak köszönhető, hogy itt a Duna több átkelésre alkalmas hellyel is szolgált, így a terület nagyobb védelmet igényelt.

Légifotók Ácsról a Civertan oldalán

Az első erődöt a Concó patak Dunába ömlésénél építették fel a rómaiak, melyet ma Bumbum kút néven ismer a köznyelv. A területen az őskor óta használatban lévő forrás található. A segédcsapat (auxiliaris) tábor keleti falát és a tábort övező árkot az 1989-ben végzett leletmentés hozta felszínre. Az erőd területén nagy mennyiségben hevernek kő- és tégladarabok, egyéb apró leletek. A téglák között bélyegesek is láthatóak (legio XIII gemina, legio XIIII gemina, legio XV Apollinaris), és ezek alapján biztosra vehető, hogy az erődöt a brigetiói légiós táborral együtt Traianus uralkodása idején létesítették.

Az erőd környékén, de elsősorban a déli oldalon, kifejlődött a polgári település, a vicus, amelynek világos nyomai különböző régészeti leletek formájában a felszínen is megfigyelhetők. A temető a castellumtól keletre helyezkedik el, a településről kifelé vezető limes-út mentén. Az utóbbit az elmúlt századok során elmostáka Concó-patak és a Duna áradásai, amelyek közül az utóbbi ma lényegesen délebbre folyik, mint a római korban. Az is biztosnak tűnik, hogy a porta decumanán (ellenség felöli kapu) keresztül déli irányba is vezetett egy út az erődből, amelynek a közelében egy kisebb falu is kifejlődött, mivel Gabler Dénes Ács nyugati szélén római település nyomaira bukkant.

Római kori kőtornyok is álltak a Duna-parton, például a Lovadi-rét melletti magaslaton. A nagyközség területén is több lelet utal római korra: a Pénzásás nevű falurész azt a helyet jelöli, ahol nagy mennyiségben került elő római pénz, és a régi házak alapjaiban, falaiban is sok kőfaragványt építettek be.

A másik római erőd területét nehezebb megközelíteni, ugyanis Vaspuszta környékén kell a Duna parton keresnünk. Itt alacsony vízállás mellett a magas part alatt római tégla- és cseréptöredékek láthatók. Az erőd a fennsíkon állt, aminek egy részét a folyó idővel elmosta. A környék már régóta ismert római lelőhely. Fényes Elek az 1800-as évek közepén jegyezte fel, hogy 1817-ben Lovadpusztán ép boltozatú római pincét találtak, amely kő és téglaoszlopokon állt. Ez az épület talán a castellumhoz tartozó fürdő volt. Az erődöt Gabler Dénes tárta fel.

Ezek apalján az első faépítésű periódus a 2. század első éveire keltezhető. A második palánktábort az áradások és a partomlás veszélye miatt 40 méterrel délebbre építették föl a röviddel 117 után érkezett cohors katonái. Az erőd elnevezése megegyezik egy másik, a limes mentén található erőd és település elnevezésével (Várdomb-Ad Statuas).

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu

Kalandozások Pannóniában: római tábor az őskori kút mellett

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra