Múlt-kor.hu

Kalandozások Pannóniában: Leányvárral büntették a germánokat

Kalandozások Pannóniában: Leányvárral büntették a germánokat

2007. október 16. 13:00

Limes menti utazásunk során kevés ellenséges területen álló erődítménnyel találkozhatunk. Közülük az egyik legjelentősebb a Révkomáromhoz közel fekvő Izsa település mellett található.

A Dunától északra lévő területen germán törzsek - kvádok és markomannok - éltek. Stratégiailag az egyik legjelentősebb határvonal a Vág torkolatával szemben lévő terület volt: itt szelte át a Dunát az Itáliából a Baltikumba vezető Borostyán út keleti ága.

Marcus Aurelius császár uralkodása idején a 2. század második felében hosszan tartó háború folyt a rómaiak és a germánok közt, amelyet markomann háborúk néven ismerünk. Izsán az első római erődítmény valószínűleg ebből az időszakból származik. A római hadsereg néhány egysége egyik hadjáratuk alatt ideiglenesen ezen a területen telepedett le. Az említett korszakból származó táborok ma már csupán repülőgépről láthatók - Nagyharcsás és Leányvár között.

Marcus Aurelius előszeretettel büntetett azzal, hogy az ellenséges területen erődítményeket, őrtornyokat építtetett. A markomann háborúk befejezése után a rómaiak ezért ezen a helyen egy kőtábort is emeltek az állandó helyőrség számára. Ez egy mintegy 3 hektáros területen fekvő hatalmas erődítmény volt. Alaprajzát egy lekerekített sarkú négyzet (172*172 m) képezte, amelynek oldalai a négy világtáj irányába néztek. A táborfal elérte a 2 méteres szélességet és 4-5 méteres magasságot. A táborfalat összesen 20 torony erősítette: két-két torony védte a kapukat, ezek a négyzet oldalainak közepén helyezkedtek el, a továbbiak pedig a tábor sarkain, valamint a sarkok és kapuk között álltak.

A táborfalhoz belülről földsánc támaszkodott, kívülről két, majd öt árokkal kerítették körbe. A tábor belsejében található épületek az egykori római építészek tervei alapján egységes rendszert alkottak. A tábor központjában álltak a parancsnoki épületek, az északi és déli részen voltak a kaszárnyák, istállók és raktárak. A castrum délkeleti részében állt a fürdő, de helyet kaptak a műhelyek, kutak, ciszternák és sütőkemencék is. Csupán a nagyobb jelentőségű épületek készültek teljesen kőből. Az épületek többségének csupán az alsó részét rakták kőből, a falak már vályogtéglából épültek. A tetőzetet masszív cserepek fedték. A szükséges építőanyagokat - a követ, téglát, meszet - a Duna túloldaláról szállították ide.

Ez az erődítmény több átépítés, ill. rongálás után a rómaiak fennhatóságának hanyatlásáig szolgálta a helyi hadsereget. Az itt táborozó helyőrség két évszázadon keresztül védte ezt a határszakaszt és a brigetiói anyatábort a váratlan germán támadások ellen, míg békeidőben a Dunán folyó kereskedelmet ellenőrizte. A 4. század végén a tábort tűzvész pusztította el, s a rómaiak már nem építették újjá. Romjai közé a germánok telepedtek, akik az 5. század első évtizedeiben hagyták el Leányvárt. Az ő távozásukkal az 5. század közepén a tábor is elnéptelenedett.

A tábor a középkorban, a török háborúk idején, de az újkorban is kőfejtőként szolgált. A római tábor köveiből épült részben a komáromi vár, Komárom és Izsa környékénenk számos temploma és lakóháza is. A rómaiak korából származó várfalakból csupán a torzók maradtak fenn, és a tábor nevét sem ismerjük. A közelmúltig az izsai római castellumot Kelemantia névvel azonosították (Kelemantia, Celemantia, Celamantia). Valószínűleg ez az elnevezés egy kereskedelmi úton fekvő települést jelölt, amelyet Klaudiosz Ptolemaiosz, i.sz. 2. századában élt ókori földrajztudós egy Brigetio melletti településként említett.

Az erőd területe jelenleg régészeti parkként látogatható, a leletek nagy része Révkomáromban tekinthető meg. A település nemrég nyert európai uniós támogatást egy állandó kiállítás megrendezésére Izsán.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu

Kalandozások Pannóniában: Leányvárral büntették a germánokat

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra