Pizsamás konferencián született a rapallói szerződés
2007. április 16. 15:30
<
Győzött a diplomáciai pizsamaparti
A `pizsamás konferencia` utáni nap, április 16-án már alá is írták az egyezményt, amely szerint mindkét fél elengedi a másikkal szemben fennálló háborús adósságokat, valamint a hadifoglyok ellátására fordított kiadások megtérítését. Németország lemondott a német vállalatokat a szovjet államosítás miatt ért károk megtérítéséről annak fejében, hogy a szovjetek más követelő államok számára sem fizetnek kártalanítást. A szerződés harmadik cikkelye rendelkezett a diplomáciai és konzuli kapcsolatok azonnali felvételéről, a negyedik passzus pedig kimondta, hogy `a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok általános szabályozására vonatkozóan a legnagyobb kedvezmény elve érvényesül`.A rapallói szerződés igen negatív fogadtatásra talált, legjobban a németek megerősödésétől tartó Franciaország ellenezte. A francia diplomácia azt hangoztatta, hogy a szerződés nem titkolt célja Lengyelország újrafelosztása, s arra gyanakodtak, hogy a két fél fegyveres segítségnyújtásról is kötött titkos megállapodást.
Eme záradékok aláírását a mérsékelt és józan politikusként ismert Rathenau már nem érhette meg: 1922. június 22-én a berlini utcán gyilkolták meg egy radikális jobboldali szervezet tagjai. Kollegája, Georgij Csicserin Lenin 1924-es halála után határozottan szembeszállt Sztálin külpolitikai nézeteivel, amelyeket hibásaknak tartott a német kapcsolatok kérdéseiben is. 1930-ban betegsége miatt leváltották, 1936. július 7-én halt meg Moszkvában.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
