Múlt-kor.hu

A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája

A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája

2007. március 23. 13:15

A Park Kiadó gondozásában napvilágot látott könyv először összegzi a vészkorszak eseményeinek földrajzi hátterét, a gettósítások, a deportálások helyszíneit.

Alapvető kézikönyv

Randolph L. Braham:
A történelem szükségessége

Az emlékközpontban hétfőn bemutatott háromkötetes enciklopédiát, 23 nemzetközi kutató és történész munkáját elsőként levéltárak, könyvtárak, kutatók és egyetemisták számára teszik elérhetővé, de az 1600 oldalas munkát később digitális formában is terjesztenék - tette hozzá Kardos Zoltán, a Holokauszt Emlékközpont munkatársa.

A Holokauszt Emlékközpont kommunikációs tanácsadója kiemelte: a világhírű, magyar származású holokausztkutató, Randolph L. Braham professzor főszerkesztésével készült tudományos munka az 1944-es magyarországi határokon belüli területet foglalja magában, így az első és második bécsi döntéssel, valamint a Csehszlovákia és Jugoszlávia feldarabolásakor visszatért vármegyéket is. A Park Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetek a holokauszt helytörténetét eddig még soha nem látott precizitással összegzik.

A könyv bemutatóján Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora a Zsidó Hitközségek és Közösségek Állandó Fórumának életműdíjával tüntette ki Randolph L. Braham professzort, a Rosenthal Holokausztkutató Intézet 85 éves igazgatóját, a City University of New York (CUNY)professzorát.

Randolph L. Braham jelenleg a CUNY City College és a Graduate Center doktori programjának emeritus professzora. A magyarországi és a romániai holokausztról több mint hetven könyvet írt, illetve szerkesztett, köztük A népirtás politikája - A holokauszt Magyarországon című kötetet.

Ez a terjedelmes enciklopédia alapvető kézikönyvként szolgál tanároknak, diákoknak és mindazoknak, akik a magyarországi zsidóságot általában, de különösen az annak helyi közösségeit sújtó katasztrófát szeretnék megismerni. Egyben emlékművet is kíván állítani azon zsidó közösségeknek, amelyeket a náci korszak idején megsemmisítettek.

Más többkötetes, általános holokauszt-enciklopédiáktól eltérően - amelyek csupán a náci uralom alatt álló Európa fontosabb gettóközpontjaival foglalkoznak - ez az enciklopédia átfogó jellegű, és teljes egészében egyetlen országra, Magyarországra összpontosít. Az adott közösség nagyságától vagy az azt alkotó zsidók számától függetlenül magában foglalja az 1944-ben Magyarországon létező valamennyi zsidó közösségre vonatkozó adatokat. Földrajzi kiterjedése az 1941 és 1944 közötti Magyarország, pontosabban a trianoni Magyarország, amelyhez hozzáadódnak az 1938 és 1941 között Csehszlovákiától, Romániától és Jugoszláviától visszaszerzett területek is.

A hatalmas anyagban való eligazodást térképek, táblázatok, kronológia, részletes személynév- és földrajzinév-mutató segíti.

A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. Főszerk.: Randolph L. Braham. Park Kiadó, Budapest, 2007. 3 köt. 1590 o.
Ára: 19500 Ft

1. kötet: Abaúj-Torna vármegye - Máramaros vármegye
2. kötet: Maros-Torda vármegye - Zemplén vármegye
3. kötet: Függelék

Enciklopédia a vészkorszakról

Jelen Enciklopédia referenciamunkaként kíván szolgálni tanároknak, diákoknak és mindazoknak, akik a magyarországi zsidóságot általában, de különösen az annak helyi közösségeit sújtó katasztrófát szeretnék megismerni. Egyszersmind emlékművet kíván állítani azon zsidó közösségeknek, amelyeket a náci korszak idején megsemmisítettek.

Más többkötetes, általános holokausztenciklopédiáktól eltérően, amelyek csak a nácik által uralt Európa fontosabb gettóközpontjaival foglalkoznak, ez az Enciklopédia átfogó jellegű, és teljes egészében egyetlen országra összpontosít. Ez a munka kizárólag a magyar zsidóságot általában, de elsősorban annak helyi közösségeit érintő tragédiával, illetve ezeknek a közösségeknek a történetével foglalkozik. A közösség nagyságától vagy pedig az abban élő zsidók lélekszámától függetlenül az Enciklopédia az 1944-ben Magyarországon létező valamennyi zsidó közösségre vonatkozó adatokat magában foglalja. Földrajzi kiterjedése az 1941 és 1944 közötti Magyarország, pontosabban a trianoni Magyarország, amelyhez hozzáadódnak az 1938 és 1941 között Csehszlovákiától, Romániától és Jugoszláviától visszaszerzett területek.

Az Enciklopédia bevezető része a magyarországi zsidóság általános történetét, de hangsúlyosan a holokauszt időszakát tekinti át. Az érintett témák, továbbá a terjedelmi okok miatt kihagyott részletkérdések elmélyítése, illetve árnyalása az Enciklopédia végén közölt forrásjegyzékben feltüntetett munkák segítségével válik lehetségessé. A történelmi áttekintést 41 önálló fejezet követi, amelyek a korabeli Magyarországot alkotó 41 vármegye és három (a Bereg, a Máramaros és az Ung vármegyéhez tartozó) közigazgatási kirendeltség zsidóságának történetét ismertetik. A különböző vármegyéket taglaló fejezetek betűrendes sorrendben követik egymást.

Az egyes fejezetek az illető vármegye zsidóságának történetét és tragédiáját vizsgáló történelmi bevezetővel kezdődnek, s ezeket a tanulmányokat - a közösségek nagyságától függetlenül - szintén betűrendes sorrendben követik az adott vármegyén belüli zsidó közösségekre vonatkozó szócikkek. Minden egyes szócikk az illető település zsidó közösségének történetét írja le, különleges hangsúlyt helyezve a holokauszt időszakára. Ahol az lehetségesnek bizonyult, a szócikkeket megfelelő fényképfelvételekkel illusztráltuk. Az egyes vármegyék, illetve közösségek történeti leírásának terjedelme több tényezőtől függ, beleértve a szóban forgó közösség nagyságát, a levéltári, a másodlagos és a nyomtatott források elérhetőségét, valamint a közreműködő munkatársak alaposságát.

Az egyes járási székhelyekre vonatkozó szócikkek az adott járásban található valamennyi, 1941-ben zsidók által lakott települést is felsorolják, ugyancsak betűrendes sorrendben, csillaggal jelölve mindazokat a földrajzi egységeket, településeket, amelyekkel az Enciklopédia külön szócikkben foglalkozik. A zárójelben feltüntetett demográfiai-statisztikai adatok az izraelita vallású lakosság, illetve az összlakosság lélekszámára vonatkoznak az adott településen, járásban vagy vármegyében. Ezek az adatok az 1941. évi, tehát a vészkorszak előtti utolsó országos népszámlálás adatai. Számos szócikk tartalmaz a különböző helyi hatóságok, illetve a zsidó hitközségek által német és/vagy magyar kormányzati parancsra készített, a zsidó lakosokat név szerint felsoroló listákból átvett számadatokat is.

Mindegyik szócikkhez hivatkozó rövidítéseket használó könyvészeti, illetve levéltári források is tartoznak. A rövidítéseket az Enciklopédia végén közölt bibliográfiai jegyzék segítségével lehet feloldani. Szintén a munka végén találhatók a nevek és a földrajzi elnevezések jegyzékei, illetve az Enciklopédiáim előforduló idegen szavak, elnevezések és kifejezések szószedete. Az egyes vármegyéket bemutató fejezetek végén a holokauszttal kapcsolatos, külön e célra készült térkép található.

Randolph L. Braham, 2006. október

A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra