Az op art irányzat nagyhatású képviselője Vásárhelyi Győző néven Pécsett látta mag a napvilágot. Megszakított orvosi tanulmányai után Bortnyik Sándor műhelyében tanult, majd a Bauhaus iskolához szegődött. 1930-ban költözött Párizsba, ahol a forma megszállottja lett. Képeit geometrikus formaelemekből építette, amelyeknek kompozíciója a nézőpont változtatásával együtt változik. Stílusával egy új ornamentika kialakítására törekedett, amely a modern építészet vasbeton, acél és üveg elemeihez illett. Forradalmi újítása volt a festészet ábécéjének megalkotása, melyet 1960-tól vezetett be. A geometrikus alapformák ötletes variálásán alapuló op art irányzat egyik megteremtőjeként lett világhírű. 1970-ben megnyílt az első Vasarely-múzeum a dél-franciaországi Gordes-ban. Öt évvel később a közeli Aix-en-Provence városa mellett az általa tervezett modern épületben nyílt meg a műveinek is helyet adó Vasarely Alapítvány. A világhírű képzőművész - mint azt maga írta - társadalmi művészetről álmodott, mert hitte, hogy az emberekben éppoly erős a vágy a képzőművészet iránt, mint a ritmus és a zene iránt. Különleges térhatású, kétdimenziós alkotásai a világ számos nagyvárosának tereit, lakó- és középületeit díszítik (fontosnak tartotta a művészet demokratizálódását). Pécs díszpolgári címet adományozott neki, szülővárosában műveinek egy részéből múzeum is nyílt. Emellett Budapesten, New Yorkban és Oslóban látható állandó kiállítása. 1982-ben mintegy 400 alkotását Magyarországnak ajándékozta. `Bármilyen elismerésben is volt részem,... mindig is úgy véltem, személyemben magyar embert tiszteltek meg, alkotóművészetem forrását minden bizonnyal ezek a gyökerek jelentik` - vallotta magyarságáról. Híres képei: Harlequin, Zebrák, Kiáltvány sárgában. Több művészeti tárgyú írást publikált.