Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

855 ezret kapott az ötöslottó első nyertese

2007. március 7. 18:00

Az első sorsolás alkalmával a másfél milliónál is több szelvény tulajdonosa közül senki nem találta el hiánytalanul a számsort.

<

A lottójáték 50 éve alatt 405 szerencsés játékos örülhetett öt találatának, összesen több mint nettó 30 milliárd forintnak. Az eddigi abszolút csúcsnyereményt - 5 milliárd 92 millió forintot - 2003 novemberében egy Vas megyében, Sárváron feladott szelvénnyel érték el. Az első budai számsorsolás után - amelyet 1770. szeptember 2-án rendezték Budán - majd kétszáz évvel indult el hódító útjára az ötöslottó.



Az első sorsolás alkalmával a másfél milliónál is több szelvény tulajdonosa közül senki nem találta el hiánytalanul a számsort. Hét darab négy találatos nyerő szelvény volt, amely egyenként 128 ezer forintot fizetett, amiből akkoriban faluhelyen egy családi házat fel lehetett építeni. Mindössze hat hétre volt szükség az első telitalálatoshoz, amelyet özvegy Ring Sándorné ért el. A 66 éves asszony 23, 26, 33 és 37 éves gyermekei, illetve saját életkorát játszotta meg - ezt Fortuna 855 ezer forinttal honorálta. Ezzel a játék árának, 3 forint 30 fillérnek a 260 ezerszeresét kasszírozta.

A számhúzások mellett havonta tárgynyereményeket is sorsoltak. A legelső főnyereményt, egy Wartburg személygépkocsit az 1957-ben mindössze 13 éves Molnár Tibor nyerte. A tárgynyeremény sorsolás húsz éven keresztül tartott, s ez idő alatt 505 öröklakást, 224 családi házat és nyaralót nyertek a szerencsések. A fenti nevek valódiak, akkoriban nyilvános volt a nyeremények átvétele, az eseményről fotók készültek. A nyertesek vállalták nevüket, arcukat, megosztották az érdeklődőkkel stratégiájukat, sőt, azt is szívesen elárulták, mire költik a pénzt. Szintén 1957-ben, az Ötöslottó bevezetése után néhány héttel indult az első hazai tévéadás, a nyeremények átvételét gyakran a televízió is közvetítette.

1991 tavaszán jelentős változás történt a nyereményalap-felosztás rendjében. Ettől kezdve, ha nem volt öttalálatos, a pénz halmozódott (korábban felosztották a "négyesek" között), s az így gyarapodó nyereményt a következő első telitalálatot elérő játékos vihette el. 1993-ig csak hagyományos, kézi feldolgozású szelvénnyel lehetett nevezni. Az év őszén azonban megkezdődött a gépesítés, amely gyorsabbá és biztonságosabbá tette a fogadásokat. Ma már telefonon, interneten és SMS-ben is lehet játszani.

Az Ötöslottó játék szabályairól először 1957. február 13-án, a Sportfogadás című lapban jelentek meg részletek. A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye 1: 43 949 268, a négytalálatosé 1: 103 410, a hármasé 1: 1 231, a kettesé pedig 1: 44.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

855 ezret kapott az ötöslottó első nyertese

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra