Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Húsvét-sziget: elég a régészekből!

2007. január 22. 11:00

A Húsvét-sziget egyes üzleti és politikai érdekeltségei, valamint az ott dolgozó régészek is azt szeretnék, ha a moainak nevezett kőszobrok egy részét - vagy akár az összeset - helyreállítanák.

<

Régészeti Disneylandtől tartanak

A látogatók ma kevesebb mint 50 helyreállított szobrot tekinthetnek meg a Húsvét-sziget hat különböző pontján. A szigeten feltárt szobrok száma azonban eléri a 900-at, és ez a szám az ásatások folytatása miatt még nőni fog. A kőszobrok csaknem felét egy dombon fekvő kőfejtőnél találták, ahol a bennszülöttek kibányászták és kifaragták a moaikat. `A sok szobor áldás és átok is egyben. Sok közülük már elpusztult, de mivel ilyen sok van belőlük, el kell majd dönteni, melyeket mentjük meg` - mondja Jo Anne van Tilburg amerikai régész, a húsvét-szigeti szoborprojekt vezetője.

Az első felfedezések izgalma

A sziget 3800 főnyi lakosságának többsége úgy véli, hogy a már helyreállított kőszobrok bőven elegendőek a turizmus fenntartásához, amely a sziget fő megélhetési forrása. Mindez ugyanis már több kárral jár, mint haszonnal: a látogatók száma 1990-ben még 6000 volt, 2005-re azonban 45 ezerre nőtt, és ez a gyors fejlődés a szolgáltatások és a természeti források rovására ment. "Nem akarjuk, hogy régészeti Disneylandet csináljanak belőlünk. Ha elkezdik helyreállítani a moaikat, akkor nem kerülhetjük el ezt a sorsot" - mondta egy interjúban Edmunds Paoa, Hanga Roa, sziget legnagyobb településének polgármestere.

A helyi kritikusok azzal érvelnek, hogy még több moai helyreállítása több problémát okozna, mint nyereséget, és elvenné az egyébként is szűkös forrásokat a többi tudományos kutatástól, amelyek annak a kultúrának a feltárására irányulnak, amely a sziget 1722-es felfedezése előtt ezer évvel élte virágkorát. "A kőszobrok önmagukban nem mondanak el mindent Rapa Nuiról, ezért a többi kőszobor csak azt ismételné, ami már eddig is tudtunk. Vannak más szempontok is, amelyek ugyanilyen fontosak. Minden összefügg mindennel, a lakóhelyek, a halászat, a mezőgazdaság" - nyilatkozta van Tilburg helyettese, Cristián Arévalo Pakarati, aki maga is bennszülött származású.

A Húsvét-sziget 1888 óta Chiléhez tartozik, 166 négyzetkilométeres területének csaknem fele nemzeti park, ami erősen behatárolja a terjeszkedést és a fejlődést. A terület további 30%-a chilei kormány tulajdona, amelynek használata a szigetlakók ellenérzése dacára szintén korlátozott. A Húsvét-szigeten körülbelül 20 ezer régészeti lelőhely található, amelynek 40%-a már elpusztult vagy erősen megrongálódott.

Minél több terület kerül azonban védelem alá, és lesz régészeti ásatások színhelye, annál kevesebb föld marad a szigetlakók megélhetésére. "Sokan panaszkodnak erre, míg mások többet törődnek a lovaikkal, mint a petroglifákkal (kőbe vésett feliratok), amiken a lovak taposnak" - mondja Sergio Rapu, a Hawaii Egyetem professzora.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Húsvét-sziget: elég a régészekből!

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra