A magyar fővárosban született 1900. szeptember 2-án. Oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte, 1924-ben doktorált. 1925-35 között az egyetem élettani tanszékén volt tanársegéd. 1935-től az Állatélettani és Takarmányozási Állomás kísérletügyi főadjunktusa, majd igazgatója. 1960-tól nyugdíjazásáig az Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, majd tanácsadója volt. Tudományos munkásságát a belső elválasztású mirigyek működésének vizsgálatával kezdte. Később főleg a takarmányozással kapcsolatos élettani kérdésekkel foglalkozott, a pillangós növények tartósításakor bekövetkező tápanyagveszteség csökkentésén, a szárítás technológiájának javításán dolgozott. Munkatársaival kifejlesztett egy hideg légáramlásos zöldszéna-készítő berendezést. Vizsgálta a vitaminoknak és a hormonoknak az állattenyésztésben és hizlalásban való felhasználásának jelentőségét. Takarmányozás-élettani kérdésekkel is foglalkozott. Számos tudományos dolgozata, könyve, népszerűsítő cikke jelent meg.