A finnugor nyelvészet kutatója Sárospatakon látta meg a napvilágot. 1908-tól az Akadémiai Könyvtárban dolgozott, majd 1921-ig az MTA főtitkári hivatalát vezette. 1921-től újságíró, szerkesztő volt. 1939-től a budapesti egyetemen tanított. Sokat tett a magyar könyvtárügy, a könyvek védelmében. Műfordításaival lehetővé tette az orosz irodalom mélyebb megismerését. Elsőként állított össze Dosztojevszkij-monográfiát. Sokat foglalkozott a rokon népekkel is, könyvet írt a szibériai tundrák nomádjairól, rendszeresen ismertette a finn irodalmat. Művelődéstörténészként a magyar történelemmel kapcsolatos érdekességeket, színes képeket, furcsaságokat gyűjtötte össze és adta ki. Tudományos tevékenysége mellett kiváló pedagógus volt. Budapesten hunyt el 1971. február 17-én.