Az összehasonlító nyelvészet egyik úttörője Székesfehérvárott született 1784. május 3-án. 1799-től a pesti egyetem bölcsészettudományi, 1802-től jogtudományi karán tanult, 1805-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1802-től Ürményi József országbíró fiai mellett volt házitanító. 1808-tól Pesten az egyetemi tanács jegyzője, 1809-20-ban Ürményi József országbíró titkára, egyúttal 1816-tól haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának őre, 1837-43-ban a múzeum igazgatóhelyettese volt, 1823 és 1846 között a pesti egyetemen tanított oklevél- és címertant. Jelentős érdemeket szerzett a Széchényi Könyvtár anyagának rendezésével. Gazdag történeti, irodalomtörténeti, nyelvészeti munkásságot fejtett ki. Az MTA tagjává való megválasztását - az akadémia irányítóival meglévő elvi ellentétei miatt - nem fogadta el. Kalandos, a nemesi hun-szittya ábrándokkal összefüggő őstörténeti elméleteket gyártott, de hazafias, nemzeti nézeteinek része volt a polgári átalakulást vezető fiatal nemzedék nevelésében.