Édesapja ír, édesanyja azték származású volt, és mindketten részt vettek Pancho Villa csapatának diktatúraellenes forradalmában. Ezért 1910-ben menekülniük kellett Mexikóból és az Egyesült Államokban találtak új otthonra. Fiatalon képzőművészeti és színi tanulmányokat folytatott, s pályáját színpadi színészként kezdte, majd 1936-ban hollywoodi meghívást kapott. Kezdetben főként kalandfilmekben, westernekben lépett fel. 1952-ben a Viva Zapata egyik mellékszereplőjeként tűnt fel, ezért az alakításáért kapta első Oscar-díját. Igazán nagy sikerét Fellini: Országúton című filmjének Zampanójaként aratta. Ezután egymást érték világhírű alakításai: A párizsi Notre Dame Quasimodójaként, a Zorba, a görög címszereplőjeként, Attila hun vezérként, A nap szerelmese című film Gauguinjeként. Ezért az 1956-ban készült filmért kapta a második Oscar-díjat. Kiváló jellemábrázoló képességét, drámai tehetségét bizonyította az Acélkaraván, Az utolsó emberig, a Buffalo Bill, az Arábiai Lawrence, a Barabás, a Szingapúri táncosnő, A kalóz című alkotásokban nyújtott alakításaival, illetve több játékfilm rendezésével. Összesen több mint 300 filmben játszott. Négy házasságot kötött és 13 gyermeke született.