Az ungvári vártemplomban 63 pravoszláv ruszin pap engedelmességet fogadott X. Ince pápának és utódainak. Mindezzel ténylegesen megvalósult a Rómával való egyesülés és a jelenleg Kárpátaljának nevezett területen létrejött a görög katolikus egyház. Az unió alapelveit a basel-ferrara-firenzei XVII. egyetemes zsinaton, 1439. július 6-án fogadták el: a görög keleti, vagyis pravoszláv vallásnak elismerték a római pápa primátusát, továbbá azt, hogy a Szentlélek a Fiútól, azaz Jézus Krisztustól is származik, a tisztítóhely létét, valamint azt, hogy az ostya és a kovászos kenyér egyaránt érvényes anyaga az oltáriszentségnek. Cserébe a keletiek megtarthatták szertartásukat, papjaik pedig megkapták azokat a jogokat és kiváltságokat, amelyek a római katolikus papokat is megillették. Az ungvári unió után a görög katolikus egyház csaknem 300 évig - 1949 februárjáig - folyamatosan működött. 1945-ben, Kárpátalja szovjet bekebelezése után - Sztálin parancsára - azonnal megkezdték a görög katolikus egyház felszámolását, ami 1949 elején ért véget. Csak a rendszerváltás után, az 1980-as évek végén kezdődhetett meg a görög katolikus egyház újjászervezése, amit azonban az ukrán hatóságok továbbra is lassítanak, elsősorban a templomok visszaadása körüli huzavonával.