Haiti a szubtrópusi éghajlatú ország a Dominikai Köztársasággal osztozik a Nagy-Antillákhoz tartozó karib-tengeri Hispaniola szigeten. Kolumbusz 1492. december 6-án szállt partra Hispaniolán, négy évvel később testvére, Bartolome lett az Újvilág első spanyol gyarmatának kormányzója. A spanyolok néhány évtized alatt csaknem teljesen kiirtották az őslakosságot, s helyettük Afrikából telepítettek be rabszolgákat. A francia forradalom kitörése után a négerek is fegyvert fogtak. Harcuk eredményeként 1804. január 1-jén megalakult a világ első független néger állama Haiti néven. (Hispaniola sziget keleti része 1844-ben különvált, itt jött létre a Dominikai Köztársaság.) A XIX. század második felétől egyik forradalom követte a másikat. Miután 1915-ben meglincselték az ország elnökét, az Egyesült Államok megszállta Haitit, aminek csak 1933-ban vetett véget Roosevelt elnök. 1957-ben a hadsereg támogatásával Francois Duvalier lett az államfő, a sziget pedig a hallgatás országa lett. Duvalier, `becenevén` Papa Doc (aki 1964. június 3-án élethossziglani elnökké választtatta magát) kíméletlenül elbánt a mulatt vezető réteggel, támogatta a vudu-kultuszt, terrorista magánrendőrsége, a Tonton Macoute pedig minden ellenzéki megmozdulást elfojtott. 1971-ben Papa Doc örökébe fia, Baby Doc, azaz Jean-Claude Duvalier lépett, aki folytatta a totális diktatúrát. Az általános elégedetlenség lázadások sorozatát váltotta ki, s az 1986. februári felkelés után a Duvalier-család elmenekült. Az 1980-as évek második felétől katonai puccsok követték egymást. Az 1990 decemberében demokratikusan megválasztott elnököt, Jean-Bertrand Aristide-et is katonák kergették el, s csak 1994-ben - a nemzetközi közösség szankciói, valamint az Egyesült Államoknak az ENSZ által jóváhagyott intervenciója után térhetett vissza. 2004-ben végül az ő hatalmát is megdöntötték. Az 1987. március 29-én elfogadott alkotmány értelmében Haiti államformája köztársaság.