Módos parasztcsaládból származott. 1817-ben Pannonhalmán belépett a bencés rendbe, 1824-től tanított. 1835-ben Pestre költözött, de a világias életmódját érő vádak miatt visszarendelték Pannonhalmára, Poétai munkái című kötetét pedig elkobozták. 1845-től haláláig az Akadémia megbízásából a magyar nyelv szótárának összeállításával foglalkozott. Munkássága kiterjedt történelmi, földrajzi és más tárgyú ismeretterjesztő művekre, fordításokra. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője, fő műve az Augsburgi ütközet, amely a kalandozó magyarok 910. évi győzelméről szól. Ódái és balladái a hazafias liberalizmus eszméit fejezik ki a romantika eszközeivel. 1836-ban az MTA rendes tagjává választották. 1848 végén Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót, ezért Világos után hatévi várfogságra ítélték. A fogságban írt A rab című költeménye lírájának legszebb darabja. 1851-ben szabadult Kufsteinből, s ettől kezdve ismét a szótáron dolgozott, emellett a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Fő művét, A magyar nyelv szótárát szerkesztőtársa, Fogarasi János fejezte be 1871-ben. 2002-ben emlékmúzeumot nyitottak szülőfalujában, Andódon.