Auguste Ada Lovelace George Gordon Byron, a költő és Annabella Milbanke leánya volt. Szülei két hónappal születése után elváltak, apja örökre elhagyta Angliát, őt személyesen sosem ismerte meg, bár a költő nyomon követte leánya neveltetését. Magántanároknál, majd önerőből tanult, később Augustus de Morgan, a londoni egyetem matematikaprofesszora segítette. 1835-ben William King báró felesége lett, férje 1838-ban earl-i rangot kapott, így lett Lovelace grófnéja. Három gyermekük született. Már 1833-ban megismerte Charles Babbage-t és digitális számítógépeit. Babbage olyan számítógépet tervezett, amely megkönnyítette a csillagászati és hajózási táblázatok készítését, és ki is nyomtatta eredményeit. Gépének működési elvét egyedül Miss Byron értette meg, s hamar kialakult köztük a munkakapcsolaton alapuló barátság. Ada 1843-ban lefordította és jegyzetekkel látta el Luigi Federico Menabrea olasz matematikus és mérnök cikkét, amely Babbage analitikus gépeivel foglalkozott, s megsejtette a számítógépek jövőbeli alkalmazhatóságát. Különösen az az elemzése volt jelentős, amelyben kifejtette: a javasolt szerkezetet miként lehetne az ún. Bernoulli-számok meghatározására programozni. Példafeladatok elvégzésére programokat is készített, ezért nevezik őt az első programozónak, nevét őrzi az ADA számítógépes programnyelv. Foglalkozott az ún. háromtest-problémával, a Nap, Föld és Hold egymásra hatásának számításával is. (Írásait A. A. L. szignóval jelölte, akkoriban egy nő - aki főrangú is volt - nem írhatott alá egy újságcikket, vagy tudományos publikációt.) Később a szerencsejáték rabja lett (talán apjától örökölt szenvedéllyel), s megpróbált egy matematikai nyerőrendszert kidolgozni. Nagy veszteségei lehettek, el kellett zálogosítania ékszereit, amit csak halálos ágyán vallott be férjének és anyjának. Minderről nem sokat tudni, mivel Babbage, halála előtt megsemmisített minden dokumentumot, amely akkor már rég halott munkatársát kompromittálta volna. Ada Lovelace rákban halt meg, 37 évesen.