100 éves a Tőzsdepalota
2005. november 4. 11:30
Száz éve, 1905. október 30-án indult meg a kereskedés a budapesti Szabadság-téri Tőzsdepalotában, a Magyar Televízió mai székházában.
<
Alpárt banképítésznek nevezték, e két műve mellett ő tervezte a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületét (Belügyminisztérium), a Pesti Hazai Első Takarékpénztárat (Budapest Bank) s a Magyar Általános Hitelbankot (Pénzügyminisztérium) a József nádor téren. A Tőzsdepalotára 1899-ben kiírt pályázat első és egyik második díját is ő nyerte - egyébként minden pályamű historizáló stílusban készült.
A külföldi példákkal szemben a termek a természetes világítás érdekében az épület két végére kerültek: északra az árutőzsde, mivel egyenletes megvilágítást kellett adni a nap állásától függetlenül; ezt öt 9 méter magas ablak biztosította. A tervező délre helyezte az értéktőzsdét, mindkettőhöz elegáns oszlopcsarnok vezetett. Középen irodák, tárgyalók, ruhatárak, várótermek, büfék, társalgók és dohányzók, távíró- és telefonhelyiségek létesültek. Az öt udvar révén minden helyiség természetes fényt kapott. A palota 145 méter hosszú, 41-61 méter széles; ez volt Európa legnagyobb ilyen épülete. Az impozáns előcsarnok 16x17 méteres, magassága 18 méter, erőteljes építészeti tagozatok díszítik. A 15 méter átmérőjű kupolaterem 18,5 méter magas. A tőzsdetermek 60x22 méteresek, magasságuk 18 méter, itt karzat is épült a közönség számára. A külső magasság 25 méter, azonos a szemközti Nemzeti Bankéval, a homlokzatot 13 méteres, 1,5 méter átmérőjű oszlopok díszítik. A kapuzat 20 méter magas, 11,5 méter széles, két oroszlános neoreneszánsz torony és timpanon ékesíti, ezen Merkur és Hephaisztosz, a kereskedelem és ipar istenei ülnek. A bejárati oszlopok tövénél a fő funkcióra búzakévék utalnak. A Tőzsdepalota a pénz és a gazdagság hatalmát jelképezi, túlzott méretei - akár a Parlamenté - a Bécs-Budapest rivalizálást, a regionális központ igényét, a Nyugathoz való felzárkózás igényét fejezik ki. Süttői és sóskúti mészkő alkotja a homlokzatot, az előcsarnokot márvány és gránit burkolja. A kivitelező a Grünwald testvérek és Schiffer Miksa cége volt, a dekorációt a Steindl-céh iparművészei végezték el, Langer Ignác díszítőszobrász, Seenger Béla és Kauser József kőfaragók, a majolika-díszeket a Zsolnay-gyár készítette.
A Szabadság téri épületben a tőzsde 1948. május 25-i megszűntetéséig működött. Itt jött létre a Lenin Intézet, majd a Technika Háza, a tudományos egyesületek székháza lett. A Magyar Televízió 1955-től költözött be, az 1960-as években az egész épületet megkapta. A több évtizedes, az értékekre közömbös átépítések mára felismerhetetlenné tették a palota belsejét, amely már csak archív fotókon létezik. Külső, eklektikus-historizáló képe változatlan. Az 1990-ben újraalakult Budapesti Értéktőzsde ma a Deák Ferenc utcában található. A Szabadság-téren már aligha fog működni, bár egy új TV-székház ötlete rendszeresen felmerül.
(Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
