Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára 1882-ben került át mai helyére, a Prímási Palotába. A gyűjtemény több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett - köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei - jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai kollekció is. A múzeumi épület felújítását 1969-ben kezdték meg és 1973 májusában nyílt meg ismét.