Gyulafehérvárott meghal I. Rákóczi György Erdély fejedelme. Rákóczi 1593. június 8-án született Szerencsen. Édesapja Rákóczi Zsigmond, aki rövid ideig erdélyi fejedelem volt. 1615-ben ónodi várkapitány és Borsod vármegye főispánja lett. 1616-ben kötött házasságot Lorántffy Zsuzsannával, akinek kezével Sárospatakot is megszerezte. A várhoz tartozó birtokok révén Észak-Kelet Magyarország leghatalmasabb főura lett. Bethlen Gábor is számított rá, 1619-ben csatlakozott Habsburg-ellenes hadjáratához, Kassát is elfoglalta. 1630. december 1-jén a segesvári országgyűlésen fejedelemmé választották. Erős központi hatalmat épített ki, jelentősen támogatta a református egyházat. Ügyes politikus volt, a szalontai csatában legyőzött idősebb Bethlen Istvánnal is sikerült kiegyeznie. 1642-ben fejedelemmé választatta György fiát. Az utódlást a Porta is jóváhagyta. 1643-ban bekapcsolódott a harmincéves háborúba, szövetséget kötött Svédországgal és Franciaországgal. 1645-ben közös hadjáratot indított Brünn ellen, azonban augusztus 16-án a Porta visszarendelési parancsára hivatkozva hazatért Erdélybe. December 16-án megkötötte a linzi békét. Uralkodása alatt Erdély békében fejlődött. Feleségével sokat tett az oktatásért, a művelődésért. Nem volt toleráns a reformáció újabb irányzataival, fellépett az unitáriusok, és a szombatosokkal szemben. A fejedelmet a gyulafehérvári székesegyházban temették el.