Múlt-kor.hu

Dávid király palotájának nyomaira bukkantak

Dávid király palotájának nyomaira bukkantak

2005. augusztus 8. 09:37

Izraeli régészek bejelentették, hogy Kelet-Jeruzsálemben a bibliai Dávid király idejéből való 3 ezer éves palota romjaira bukkantak.

Egy régészekkel bújócskázó kor

A Szilván negyedben, Jeruzsálem legrégebbi részén végzett ásatáson egy harminc méter hosszú középület maradványai kerültek elő. A kutatók megtalálták egy néhány évszázaddal későbbi, ókori héber feliratú pecsét lenyomatát is, amely egy Jeremiás könyvében említett tisztviselő neve szerepel.

Az ásatás szponzora a jeruzsálemi neokonzervatív (think tank) agytröszt, a Salem Központ, valamint egy amerikai zsidó befektetési bankár. Az ásatás vezetője, Eliat Mazar szerint valószínűleg Dávid király palotáját találták meg, ezt azonban más izraeli régészek vitatják.

Mazar pazar romjai



A Mazar által feltárt középület főníciai stílusban készült a 9-10. században. Gabriel Barkay, Jeruzsálem régésze a Bar-Ilan Egyetemről rendkívül fontosnak nevezte a feltárást: "Nagyon óvatosan úgy fogalmazhatnék, hogy ez az egyik legelső nyoma a Dávid és Salamon királyságának Jeruzsálemben, abból az időszakból, ami száz éve bújócskázik a régészekkel".

A szakma más képviselői is elismerték, ritka és érdekes régészeti eredmény a feltárt falrészlet, illetve a pecsét is. A régésznő már több mint tíz éve keresi a palotát a jeruzsálemi óváros falain kívül. A bibliai régészet képviselőjeként Dávid és Salamon királyságának történelmi nyomait kutatja.

Városnak éppenséggel kicsi, királyságnak voltaképpen jelentéktelen

A palota helye és látványterve
Hani Nur el-Din, az Al Quds Egyetem régésze a bibliai régészet eljárásairól az International Herald Tribune számára elmondta, izraeli régészek azért alakították ki, hogy "a történelmi bizonyítékokat bibliai kontextusba helyezzék". A történelmi nyomok és a későbbi bibliai narráció közötti kapcsolat nagyrészt hiányzik, az i.e. 10. század idején csak a fikció van. Ugyanakkor bármit találnak, igyekeznek a bibliai narrrációhoz kötni. Vagyis a gombhoz keresik a kabátot."

A 48 éves régésznő - aki a híres Benjamin Mazar régész unokájaként tanulta ki a szakma fortélyait - elmondta: "A régészet persze csak technika, de még ásatás közben is mindig a történelmi források járnak a régész fejében. Munka közben egyik kezemben a Biblia és az ásatáskor használt eszközök a másikban, természetes, hogy minden számításba jöhet."

A Biblia mellett persze már jelentős jeruzsálemi régészeti ásatási eredményekre  támaszkodik a kutató: a huszas években az ír Robert Macalister, a hatvanas években a brit Kathleen Mary Kenyon, a hetvenes-nyolcvanas években az izraeli Yigal Shilo ásatott Jeruzsálemben.

Amihai Mazar, a Héber Egyetem régésze és Eilat Mazar másodunokatestvére szerint a szakmában meglehetősen vitatott, hogy "Dávid és Salamon korában mennyiben tekinthető Jeruzsálem fontos városnak, sőt egyáltalán városnak. Sokak szerint városnak éppenséggel kicsi, királyságnak pedig voltaképpen jelentéktelen volt."

Dávid király palotájának nyomaira bukkantak

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra