Az egyháztörténet 18-19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban
2006. március 21. 18:40 Gőzsy Zoltán
<
A megyei levéltárak iratanyagainak többlettartalma
A következőkben arra a szeretnék reflektálni, hogy miben is jelentenek többletet a megyei levéltárakban található iratanyagok az egyházi levéltárak anyagaihoz képest, milyen összefüggésekben lehet használni azokat.A megyei levéltárakban található XVIII-XIX. századi iratok több és más szempontokból világítják meg az egyházi élet történéseit. Az itt található források többek között a vallásos élet közösségi, népi vonatkozásaira, az egyházpolitika társadalmi, közösségi, mikroszintű hatásaira szolgáltatnak adatokat. A lakosság az őket ért vallási vonatkozású sérelmek miatt a vármegyéhez, illetve országos világi hatóságokhoz fordult. Így kérvényük instanciaként, a vármegye, illetve a hatóságok vizsgálata inquisitioként, a tanúvallomásokkal együtt deutrális jegyzőkönyvekként, továbbá a meghozott ítélet mind a vármegyei levéltári anyagokban található. Együttesen komplex képet adnak egyének, közösségek, községek, régiók vallási problémáira, konfliktusaira, az egyházpolitika helyi kihatásaira, reflexióira.
A XVIII. századi katolikus megújulás, a rekatolizáció kérdésköre teljesen csak a megyei levéltári anyaggal együtt értékelhető és értelmezhető.
A vármegyék - többek között Baranya is - az 1750-es évektől a Helytartótanács utasításai alapján több esetben vizsgálták a megyei templomok tulajdonlását és használati jogát. Milyen alapon használnak protestánsok templomokat, imaházakat? Az erre vonatkozó vizsgálatok igen részletes képet nyújtanak a XVIII. század első felének vallási viszonyairól. Többek között megyei anyagokból értesülhetünk arról, hogy több alkalommal ért atrocitás a Rákóczi-szabadságharcban katolikus plébánosokat.
A protestánsok templomhasználatát vizsgáló vármegyei vizsgálatok forrásai hagyományozták ránk, hogy milyen módon léptek fel a katolikus papokkal szemben. Kilitiben a protestánsok használták a templomot éppen azóta, hogy a plébánost a megyébe érkező kurucok, illetve a hozzájuk csatlakozó helyi protestáns vallású fiatalok távozásra kényszeríttették. A század közepén tartott vizsgálat tárta fel az akciók részleteit.
A Baranyai levéltárban szintén a vármegyei közgyűlés anyagai között található bírói vizsgálatok (inquisitiones) állag tárgyalja ezeket az ügyeket, az 1730-as évektől vannak forrásaink református imaházak vizsgálatáról, majd az 1770-es években egy nagyobb vizsgálat tárta fel a templomok használati viszonyait, melyeket a Baranya megyei közgyűlési iratok őriztek meg számunkra. Ehhez az iratanyaghoz jól használható, latin nyelvű mutató áll a kutatók rendelkezésére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
