Múlt-kor.hu

Buffalo Bill Magyarországon

Másfél év alatt 4280 bölényt ejtett el, tizennégy évesen napi 250 mérföldet lovagolt, párbajoznia kellett a saját nevéért, könyveket írtak róla, majd színdarabokban játszotta el saját magát – hihetetlen élettörténet, mégsem ezek, hanem westerncirkusza miatt nem felejtette el a történelem Buffalo Bill nevét. A showman nagyszabású vadnyugati bemutatóin sokszor királyok tapsoltak, miközben cowboyok vad csikókat törtek be, indiánok bölényekre vadásztak, banditák postakocsikat támadtak meg, vagy éppen társuk szájából lőtték ki a cigarettát. A látványos show 1906-ban Magyarországra is ellátogatott.

William Frederick Cody 1846. február 26-án született Iowában. Apja, Isaac Cody születése után nem sokkal Kansas államba vándorolt, ahol a határ menti háborúk áldozata lett. William tizenegy évesen dolgozni kezdett, a Russel, Majors and Waddel-féle szállítmányozási cég szolgálatába állt, afféle lovas küldöncként. Egy év után megpróbálkozott az aranymosással, de a szerencse nem talált rá. 1860-ban egy új vállalkozásban, a Pony Expressben lett lovas futár. E híres cégben (amely csak egy éven át tevékenykedett, mivel a távíró elterjedése feleslegessé tette a szolgáltatásukat) naponta 250 mérföldet kellett lovagolnia völgyeken-hegyeken át, veszélyes terepen, olykor banditákkal is megküzdve.

Cody – ekkor még csak tizennégy évesen – egy alkalommal állítólag 500 mérföldet tett meg. A polgárháború kezdetekor beállt a rabszolgák felszabadításáért küzdő Chandler és Bill Tuff vezette csapatba. Ekkor és később, az indián háborúk során is nyomkeresőként segítette a hadsereget. Az indiánoktól megtanulta a bölényvadászat fortélyait, ezt a tudását kamatoztatva vadásznak állt a nagy kelet–nyugati vasútvonal építésénél. A Kansas Pacific vasútépítő vállalat megbízása napi tizenkét bölény elejtésére szólt, ezt Cody nem egyszer túl is teljesítette. Másfél év alatt – 1867 és 1868 között – állítólag 4280 bölényt ejtett el, így ragadt rá új neve is: Buffalo (Bölény) Bill. Ezért azonban meg is kellett küzdenie, ugyanis a beszélő név ekkora már foglalt volt, így párviadalra került sor a másik Buffallóval, Billy Comstockkal. A nagy látványosságnak örvendő vadászaton Cody 69 : 46-ra nyert. Miután a vasút két vége összeért, Bill a felderítők vezetőjeként szolgált a kansasi Hays erődben állomásozó 5. lovasezredben. Az indiánok elleni hadjáratok 16 csatájában vett részt, és feladatát oly kitűnően látta el, hogy a hadügyminiszter 100 dolláros, akkor hatalmasnak számító jutalomban részesítette. Időközben híre ment vakmerőségének, bátorságának, és egy író, Edward Zane Caroll Judson (írói nevén: Ned Buntline) fantáziát látott benne. Buntline az akkoriban népszerű ponyvaregények írójaként a határvidéken keresett új élményanyagot. Bill kitűnő elbeszélőnek bizonyult, háromheti közös időtöltés, anekdotázás alatt az író szorgosan jegyzetelt, majd miután visszatért New Yorkba, írni kezdte a kalandos történeteket. Az első sztori 1869-ben jelent meg a New York Weekly című lapban, aztán sorra jött a többi is, fokozatosan hőssé varázsolva Codyt. Népszerűségére jellemező, hogy amikor befolyásos külföldiek látogattak Amerikába, rendre őt kérték kísérőjüknek. Az egyik ponyvából Fred Meader drámát írt Buffalo Bill, a végvidék királya címmel, amelyet hatalmas sikerrel játszottak a színházakban.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2015. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. tél: 7 végzetes pillanat

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra