Múlt-kor.hu

Az olasz fasiszta párt lelkes tagja volt „a rádió atyja”, Guglielmo Marconi

Az olasz fasiszta párt lelkes tagja volt „a rádió atyja”, Guglielmo Marconi

2018. április 25. 12:16 MTI

Száznegyvennégy éve, 1874. április 25-én született Guglielmo Marconi, a drótnélküli távíró Nobel-díjas olasz feltalálója. Mivel egyetemet nem végeztt, elméleti tudása hézagos maradt, ő magát inkább mérnöknek, mint tudósnak tartotta - a Nobel-díjat átvevő beszédében azzal hökkentette meg hallgatóságát, hogy elismerte: valójában nem érti, miként működik találmánya. 

Apja gazdag olasz földbirtokos, anyja egy ír szeszgyáros lánya volt, így az angolt is anyanyelveként beszélte. A család anyagi helyzete lehetővé tette, hogy magántanárok oktassák, érettségi után a legjobb olasz professzorok előadásait látogatta, de egyetemre soha nem iratkozott be. Elméleti tudása hézagos maradt, ő magát inkább mérnöknek, mint tudósnak tartotta - a Nobel-díjat átvevő beszédében azzal hökkentette meg hallgatóságát, hogy elismerte: valójában nem érti, miként működik találmánya.

1894-ben Heinrich Hertz nekrológjában olvasott a német tudós által felfedezett elektromágneses sugárzásról, azaz a rádióhullámról. Bologna melletti villájuk parkjában kezdett kísérletezni, a hullámokat szikrainduktorral keltette. Vevőkészüléknek koherert (fémporral lazán töltött üvegcsövet) használt, amelynek elektromos hullámok hatására megnő a vezetőképessége, s áramkapcsolóként működik, a fémszemcsék érintkezésekor létrejött áramkört villanycsengő jelezte. A csengő 1894 decemberében szólalt meg először, és Marconi a folyamatosan tökéletesített szerkezettel egyre nagyobb távolságokat tudott áthidalni.

Miután a római kormány nem érdeklődött találmánya iránt, Londonba utazott. A Brit Posta bőkezűen támogatta a fiatal olaszt, aki 1896. június 2-án benyújtotta a világ első rádiós szabadalmát. A vételi távolság fokozása céljából hangoló rendszert iktatott be az adó- és a vevőállomáson is, így a hullámok viszonylag szűk rezgésszámhatárok között maradtak, és egy éven belül már tizenkét mérföldre volt képes a morzejelet továbbítani. A Wight-szigeten felállított drótnélküli távíró állomás első "ügyfele" Viktória brit királynő volt, aki a 16 kilométerre horgonyzó királyi jachtra küldött üzenetet. Az agg fizikus-fejedelem Lord Kelvin 1898-ban már fizetett azért, hogy Marconigramot küldhessen egy kollégájának: ez volt a világ első kereskedelmi rádióüzenete. 1899-ben Marconi Amerikába látogatott, és hírverésként a partról adott szikratávíró-tudósítást az Amerika Kupa vitorlásverseny állásáról. A viharos ünneplés után hazafelé tartva már száz kilométerre a szárazföldtől sikerült távírókapcsolatot teremtenie a Wight-szigeti állomással.

Marconi ezután azt vette a fejébe, hogy megteremti a két kontinens közötti drótnélküli távíró kapcsolatot. Ezt akkoriban lehetetlennek vélték, mert úgy gondolták, hogy a Hertz-féle hullámok egyenes vonalban terjednek és csak a horizontig foghatóak - Marconi viszont meg volt róla győződve, hogy a sugarak követik a Föld görbületét. Első, Massachusettsbe küldött üzenete még elveszett az éterben, de a kisebb távolságon tett próba már sikeresnek bizonyult. Az 1901. december 12-én Anglia legnyugatibb részéről, Cornwallból sugárzott három rövid jelet, a Morse ábécé "s" betűjét (a szignál olyan erős volt, hogy a készülékből harminc centi hosszú szikrák pattogtak) 3500 kilométerrel távolabb, Új-Fundlandon egy sárkánnyal 122 méter magasra repített antenna tisztán észlelte. (Ma már tudjuk, hogy a hullámok valóban egyenesen terjednek, de visszaverődnek az ionoszféráról, ezért igen messzire eljutnak.)

Az Egyesült Államokból az első üzenetet Theodore Roosevelt elnök küldte Angliába 1903 elején VII. Edvárd királynak. 1904-től az óceánon közlekedő hajóknak rádión küldték meg a híreket, 1907-ben pedig létrejött a rendszeres transzatlanti rádiókapcsolat. Marconi találmánya számos életet mentett meg, amikor például a Titanic 1913. április 14-én jéghegyre futott, a rádión leadott vészjelzést fogva érkezett a helyszínre az utasok egy részét kimentő Carpathia gőzös.

Marconi 1901-ben vállalkozást alapított, amely hamarosan óriásvállalattá nőtte ki magát. Maga a feltaláló 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott a német Karl Ferdinand Braunnal megosztva - utóbbi kapcsolta össze induktív úton a rezgőkört az antennával, és javasolta a vételhez a kristálydetektor használatát. A rádió hamarosan az első számú szórakoztató eszköz is lett, feltalálója - az olasz fasiszta párt lelkes tagja - hazájában szenátori és nemesi rangot, őrgrófi címet, és nem mellékesen 1924-ben a rádióközvetítésekre szóló monopóliumot kapott. Mussolini támogatójaként diplomáciai küldetést is vállalt, 1935-ben Brazíliában és Európában utazgatva érvelt a fasiszta Itália abesszíniai hódító háborúja mellett. Guglielmo Marconi 1937. július 20-án halt meg, és állami díszpompával temették el Rómában, emlékére a rádióállomások pedig világszerte néhány percig elnémultak.

Marconi elsőségét sokat vitatták, hiszen az orosz Popov és a horvát származású amerikai Tesla őt megelőzve vagy vele egy időben nyújtott be hasonló szabadalmakat (Amerikában 1943-ban Tesla javára meg is semmisítették Marconi szabadalmát). A nagyközönség szemében azonban ő "a rádió atyja", mert neki sikerült legelőbb érthető jeleket továbbítania.

Az olasz fasiszta párt lelkes tagja volt „a rádió atyja”, Guglielmo Marconi

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra